Új részleteket osztott meg a NASA a tervezett holdi kutatóállomásukkal kapcsolatban. Az űrügynökség május 26-án hozta nyilvánosságra, mikor szeretnék elindítani a bázis építését megalapozó missziókat, és mik lesznek az első küldetések céljai.
Még idén három holdbázis-küldetés indulhat
Egylőre három holdbázis-küldetést jelentettek be, amelyek akár már idén útnak indulhatnak.
- A Moon Base–1 nevű misszió legkorábban 2026 őszén startolhat el. A Blue Origin űrvállalat Blue Moon nevű leszállóegységét használja majd, amely a NASA eszközeit szállítja a Hold felszínére. Ezek között szerepel a SCALPSS nevű kamerarendszer, amelynek feladata, hogy tanulmányozza, hogyan hatnak a landoló Blue Moon hajtóművei az égitest felszínére. Valamint az LRA mérőműszer, amely a visszaverődő lézerfény segítségével segíti a keringő űreszközöket a pontosabb helymeghatározásban. A leszállóegység a tervek szerint a Shackleton kráter mellett fog landolni.
- A Moon Base–2 szintén még idén megvalósulhat, és mintegy 500 kilogrammnyi rakományt szállíthat a Holdra. Ez a küldetés az Astrobotic vállalat Griffin nevű leszállóegységét használná, amelynek része egy FLIP névre keresztelt holdjáró is. Ezzel az eszközzel alapoznák meg a jövőbeni holdi járművek működését.
- A Moon Base–3 céldátuma 2026 végére tehető, és az Intuitive Machines űrcég Nova-C Trinity leszállóegységét alkamazza majd. Olyan eszközöket fog szállítani az égitestre, amelyek egyebek mellett a holdi felszínt és mágneses mezőket tanulmányozzák.
A NASA azt ígére, még idén több mint egy tucat további Moon Base-küldetést jelentenek be. Ezeknek a misszióknak a fő célja az adatgyűjtés, és hogy csökkentsék az Artemis-program emberes küldetéseinek a kockázatát. Jared Isaacman, a NASA igazgatója ugyanis elismerte, hogy a Hold felszíne az egyik legveszélyesebb és emberpróbálóbb környezet, amit ismerünk.
2028-ban autók és drónok mennek a Holdra
Az űrügynökség továbbá közölte, hogy 2028-ra képesek lesznek olyan járműveket juttatni az égitestre, amelyek űrhajósok és rakományok szállítására is alkalmasak. Ez nagyon fontos lépés a tartós holdi jelenlét kiépítése felé. A tervezett járművek között szerepel az Astrolab vállalat CLV–1 nevű eszköze, amely mintegy 900 kilogrammot nyom, és síkterepen csaknem 10 kilométer/órás sebességet tud elérni, valamint a Lunar Outpost cég Pegasus holdautója, amely könnyeb, gyorsabb, és önvezető, távirányítású, illetve manuális üzemmódokra is képes.
Szintén 2028-ra tervezik a MoonFall nevű misszió indítását, amely négy drónt juttatna a Holdra. Ezek feladata az lesz, hogy feltérképezzék az égitest felszínét, és alkalmas leszállóhelyeket keressenek az Artemis-program űrhajósai számára. A drónokat a Firefly Aerospace eszköze szállítja majd a Holdhoz, de a felszínre önállóan jutnak le, az égitest déli pólusánál fognak landolni.
A NASA korábbi közlése szerint három fázisban tervezik megépíteni a holdbázist, a most bejelentett küldetésekkel az első fázis vette kezdetét:
- fázis: Különböző missziók alkalmával holdjárókat, valamint energiatermelésre, kommunikációra, navigációra és tudományos munkákra használható eszközöket juttatnak a Holdra.
- fázis: Félig lakható infrastruktúrát hoznak létre az égitest felszínén, amibe egy zárt terű holdautó is beletartozik. Ennek köszönhetően az asztronauták már képesek lesznek érdemben a Holdon dolgozni.
- fázis: Végül tartós holdbázist alakítanak ki, többfunkciós lakóhelyekkel, holdautókkal.
Az első fázis az elképzelések szerint 2029-ig tarthat, ekkor kezdődik a második fázis, a harmadik pedig 2032-ben veheti kezdetét.
A holdbázis projektjéhez szorosan kapcsolódik az Artemis-program, amelynek fő célja, hogy újra embereket juttasson a Holdra. Az ezt megalapozó Artemis–3 küldetést a NASA 2027-re tervezi, az első emberes holdra szállást teljesítő Artemis–4 pedig 2028-ban startolhat el. Sajtóértesülések szerint utóbbi időpont meglehetősen optimista, ugyanis könnyen lehet, hogy nem készülnek el időben a NASA holdra szálláshoz szükséges űrruhái. Az Artemis–5-tel kezdődően rendszeresen szeretnének űrhajósokat juttatni az égitestre, legalább félévente egyszer.
