A Kommerszant című lap “Magyarország a bűnösöket jobboldaliakra váltotta fel” címmel, “A parlamenti választások az euroszkeptikusok és a nacionalisták példátlan sikerét hozták” alcímmel közölt írásában rámutatott: “A kormányzó koalíció megsemmisítő vereséget szenvedett, a konzervatív Fidesz húsz év óta először a szavazatok több mint 50 százalékát szerezte meg, s a parlamentben először jut képviselethez az európai integráció ellen fellépő, radikális-nacionalista Jobbik – ilyen jobboldali fordulat még nem volt az ország posztkommunista történelmében”.
Fjodor Lukjanov szakértőket idézve azt írta: “A jobboldal elsöprő győzelme komoly figyelmeztetés Brüsszelnek, hiszen a magyar parlamentbe olyan erők kerülnek, amelyek szembehelyezkednek az európai integráció további elmélyítésével, radikálisan növelni akarják a multinacionális cégek által fizetendő adókat, nem szándékoznak visszafizetni a Nemzetközi Valutaalap hiteleit, és vissza akarják venni a privatizáció során eladott állami javakat”.
A tudósító úgy vélte: “Moszkva számára a magyar politikai Olimposzon végbemenő változások valószínűleg nem hoznak komoly kellemetlenségeket. Az orosz-magyar kapcsolatok felfelé ívelnek, a két ország hatalmas közös projekteken dolgozik, például a Déli Áramlat (gázvezetéken) és a paksi atomerőmű korszerűsítésének tervein, a záhonyi logisztikai központ építésén, s magyar vállalatok számos oroszországi építési projektben vesznek részt.”
A Kommerszant szerint a Fidesz már a választások előtt megkezdte a párbeszédet Moszkvával. Szentpéterváron nem hivatalos találkozóra került sor Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz kormányfő között, és a magyar külügyminisztérium élére jelölt Martonyi János a minap egy interjúban kijelentette: “Geopolitikai és energetikai téren függünk Oroszországtól, ezért egyenes és világos kapcsolatokat szeretnénk”. “A választások megmutatták, hogy a világválság miatt is növekvő elégedetlenség … [Magyarország] előzőleg sokáig adósságból élt, a költségvetés nem csekély hiányát az állami tulajdon privatizálásából és állampapírok nemzetközi piacon való kibocsátásából fedezte, mígnem 2008 őszén a magyar állampapírok az ígért magas hozam ellenére már senkinek nem kellettek” – írta a lap.
“A magyarországi válság azonban nem korlátozódik a gazdaságra és a pénzügyekre. Válságban van a lakosság bizalma a hatalom alapvető intézményei, az Európai Unió és maga a kapitalizmus alapjai iránt.” – írta a tudósító.
