Halottnak a csók – mondta több “tőzsdecápa”, amikor meghallotta a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) forgalomélénkítő kezdeményezését. A börzét működtető intézmény szakemberei szerint a parkett kisebb társaságainak Magyarországon még új, de a nemzetközi piacokon már alkalmazott módszereket kellene bevezetni annak érdekében, hogy részvényeik likviditása (forgalma) növekedjen. Bár a spekulánsok hozzáállása nem meglepő az elmúlt évek tőkepiaci csalódásai után, a BÉT mostani kezdeményezése más tőzsdei szereplők szerint a nyitott kérdések ellenére is üdvözlendő, főleg azok után, hogy az értékpapír-piaci forgalom tavaly 59 százalékkal csökkent.
Az egyik verzió az árjegyzői rendszer bevezetését szorgalmazza. E szerint a jegyző folyamatosan tenne vételi és eladási ajánlatot 5-10 százalékos árfolyamkülönbséggel az adott illikvid részvény piacán, ezzel biztosítva a papír forgalomképességét. Az árjegyzést a brókercégek végeznék külön megállapodás keretében, s e tevékenységük költségeit a kibocsátóval osztanák meg. A másik javaslat a “nyitvatartási” időt érintené. Ennek értelmében a nyitó kereskedési szakasz hosszabb, míg a szabad kereskedési szakasz rövidebb lenne az érintett részvények esetében. Ez a kereskedés időbeli koncentrálódásával járna, ami a BÉT reményei szerint növelné a likviditást. A kezdeményezést a Figyelő által megkérdezett társaságok örömmel fogadták, a tőzsde által kezdeményezett első egyeztetésen pedig tucatnyi érdekelt cég vett részt.
KÉTSÉGEK. A legtöbb kérdés az árjegyzői rendszert illetően merül fel. Kik és hogyan fogják a költségeket vállalni, hányan akceptálják a BÉT javaslatát? A tőzsde technikai rendszere képes lenne az új feladatok ellátására, így a háttér megteremtése nem járna pluszkiadással, ám a többi költség számlájának az árjegyző és a kibocsátó által történő finanszírozása bizonytalannak tűnik. Az érintett társaságok ugyanis többnyire rendkívül alacsony, pár százmilliós éves árbevétellel rendelkeznek, így kétséges, hogy a becslések szerint évi minimum 3-4 millió forintos kiadást vállalni tudják-e. Szenes Gábor, a tavaly 290 millió forintos árbevételű econet.hu Rt. stratégiai tanácsadója szerint a javaslat megfontolandó, mérlegelni kell a pozitív és negatív következményeket. Szerinte a jelenlegi tőkepiaci helyzetben az árjegyzői rendszer csak a kisrészvényeseknek lenne kedvező, míg a kibocsátók számára nem nyújtana különösebb előnyöket. A BÉT ugyanis többek között azt várja, hogy a likviditás növekedésével a részvények árfolyama idővel tükrözné a cégek valós értékét, ami lehetővé tenné, hogy a társaságok a tőzsdén keresztül forráshoz juthassanak. Ez a gondolat első hallásra ugyan igen tetszetős, ám – mint azt az elmúlt évek mutatják – a tőzsdén forgalmazott társaságok egyike sem vont be friss tőkét a BÉT-en keresztül. Sőt, az Antenna Hungária Rt. esetében például még a fő tulajdonos által felajánlott részvényeket sem jegyezték le teljes egészében. A BÉT-en a legtöbb alacsony likviditású papírral rendelkező cégnek nem ritkán 80-90 százalékban egy tulajdonosa van. A részvények alacsony forgalmát elsősorban ez okozza, s félő, hogy a meghatározó tulajdonosnak nem is áll érdekében a tőzsdei kereskedést élénkíteni. Sőt, mint azt az elmúlt egy év kivezetései is mutatják, a fő tulajdonosok a forgalom nullázásában, azaz tulajdonuk tőzsdei kivezetésében érdekeltek.
JÓ IRÁNY. Mindezek fényében az elemzők egyetértenek abban, hogy a BÉT törekvései jó irányba mutatnak, ám önmagukban nem elegendőek. Ahhoz, hogy a tőzsde forgalma növekedjen, új társaságokra lenne szükség a parketten, a mindenkori kormánynak pedig jobban kellene segítenie a tőkepiac fejlődését. A tőzsde által javasolt két újítás ugyan a nemzetközi piacokon bevett gyakorlat, ám ott amúgy is komoly forgalmat bonyolítanak le a börzék, s az efféle segítség legfeljebb a tulajdonrészek adásvételét ösztönzi.
