Friss nyugdíjadatokkal jött ki a KSH – szúrta ki a hvg.hu. A nyugdíjak kapcsán számos témában szolgál új információkkal a Központi Statisztikai Hivatal. Íme néhány.
Nyugdíjasok száma
A statisztika alapján A 2 millió 16 ezer öregségi nyugdíjas mellett 238 ezren megváltozott munkaképeségűeknek járó ellátást, 93 ezren hozzátartozói nyugellátást, 26 ezren életkoron alapuló (korhatár alattiaknak járó) ellátást, 48 ezren egyéb járadékot, járandóságot kaptak főellátásként. Az öregségi nyugdíjasok száma az előző év azonos időszakához képest közel 1 százalékkal emelkedett.
Nyugdíjak összege
2026. januárban Tavaly januárban még csak 242 327 forint volt a nyugdíjak átlaga, vagyis 7,7 százalékos, 18 666 forintos volt a növekedés. (Nyilván nem függetlenül az újonnan megállapított magasabb nyugdíjaktól.)
Most a férfiak ellátása – az indoklás alapján összefüggésben a jellemzően hosszabb szolgálati idővel és a magasabb keresettel – 44 ezer forinttal meghaladta a nőkét. Az özvegyi nyugdíj átlagos összege a nők esetében 44 ezer forinttal volt több a férfiak ellátásánál. Az életkoron alapuló ellátások átlagos összege 374 868 forinttal kiemelkedett a többi ellátásfajta közül. A megváltozott munkaképességűeknek járó juttatásokon belül a rokkantsági ellátások átlagösszege 142 673 forint volt, ami az öregségi nyugdíj 55 százalékának felelt meg. Rehabilitációs ellátásra átlagosan 69 532 forintot fizettek ki egy jogosultnak.
2026-ban a 13. havi nyugdíjon túl az újonnan bevezetett 14. havi nyugdíj negyedét is folyósították.
Nyugdíjasok megoszlása a nyugdíjak összege szerint
A KSH kiemelte, 2026 elején a saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban részesülők csaknem 60 százalékának 200 ezer forint felett alakult a járandósága. Az öregségi nyugdíjasok esetén ez az arány 63% volt. Ezen nyugdíjasok 29 százalékának a járandósága meghaladta a 300 ezer forintot, ugyanakkor a 120 ezer forintnál kisebb nyugdíjban részesülők aránya 6,3 százalékot tett ki. Megjegyezték, hogy a nagyon alacsony nyugdíjak jelentős része a külföldön szerzett jogosultságok melletti résznyugdíj volt.
A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban részesülők 77 százalékának 200 ezer forint alatt maradt az ellátása.
A saját jogon járó nyugdíjak és ellátások mediánösszege 221 455 forint volt, ezen belül az öregségi nyugdíjé 230 045 forint. Utóbbi az átlagos öregségi nyugdíj 88 százalékának felelt meg.
Hol volt a legkevesebb és a legtöbb a nyugdíj?
2026 januárjában vármegyei szinten az öregségi nyugdíj átlagos összege Budapesten volt a legmagasabb, 311 136 forint. Ez az országos átlagot 50 ezer, a legalacsonyabb vármegyei értéket, Bács-Kiskun vármegye átlagát 79 ezer forinttal haladta meg. Az országos középértéknél magasabb összegű juttatást folyósítottak még Fejér, Pest, Komárom-Esztergom, Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegyében, ugyanakkor Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegyékben a legalacsonyabbat (234 ezer forint alatt).
Járási szinten a Budakeszi járásban az öregségi nyugdíj átlagos összege megelőzte a fővárosét. Ezen kívül négy Pest vármegyei, valamint a Tiszaújvárosi járásban érte el a 290 ezer forintot az átlagos ellátás. Ezzel szemben a dél-alföldi Mórahalmi, Kisteleki és Kiskőrösi, valamint az észak-alföldi Csengeri járásokban az öregségi nyugdíjak átlaga 200 ezer forint alatt maradt.
Budapest kerületei közül a XII. kerületben volt a legmagasabb (358 037 forint), a XX. kerületben pedig a legalacsonyabb (282 489 forint) az átlagos öregségi nyugdíj.
A nyugdíjak továbbra is leszakadóban a keresetekhez képest
Az öregségi nyugdíj reálértéke a 13. havi ellátást is tartalmazó öregségi nyugdíjak átlagösszegéből számolva 2025-ben 2,3 százalékkal emelkedett. A KSH megjegyzi, ez a számítási módszer figyelembe veszi a nyugdíjemelés mellett a 13. havi ellátásból, a cserélődésből (az új megállapítású nyugdíjak és az ellátottak közül kikerültek ellátásának különbségéből), és az állomány belső összetételének átalakulásából (az eltérő ellátáscsoportok közötti létszámarány-változásból) eredő hatásokat is.
Mivel a keresetek reálértéke 2025-ben 4,8 százalékkal nőtt, így
Magyarországon a helyettesítési ráta jelenleg 50 százalék, ami nagyjából azt jelenti, hogy az utolsó fizetéshez képest átlagosan mekkora lehet a nyugdíj összege. Ezzel az EU-s középmezőnyben vagyunk. (Volt pár éve 60 százalék is a magyar arány.)
Márciusban írtunk arról is, hogy hányan jutnak milliós nyugdíjhoz Magyarországon.
