A választásra jogosultak kétharmada már szavazott 15 óráig, továbbra is rekordmagas a részvétel – élőben a választásról

A klinikai szakpszichológus szerint a felnőtt identitás része a felelősségvállalás ès a cselekvés is, a választójog lehetőség, felelősség.

Szavazz, mert számítasz!

Ezt írta a klinikai szakpszichológus, aki azt nem árulta, nála ki lett a befutó. Az Örökölt sors és a Szabad akarat című könyvek szerzője közösségi oldalán előzőleg ugyanakkor az idei választások kapcsán emlékeztetett Murray Bowen differenciáltság-elméletére, amely szerinte segít megérteni a családok, közösségek, társadalmak működését is.

Egy alacsony differenciáltságú társadalomban az érzelmi feszültség könnyen kollektív szintre emelkedik, majd ez a feszültség kezdi el szervezni a közösség működését. Egyre inkább háttérbe szorulnak az átgondolt álláspontok, helyüket pedig nyers érzelmi reakciók veszik át. A gondolkodás leegyszerűsödése miatt még az összetett kérdésekre is gyors, fekete-fehér válaszok születnek. Meghatározóvá válik a „mi” és „ők” logika, melynek következtében a különbségek nem eltérő nézőpontnak, hanem fenyegetésnek tűnnek. A másik fél nem csupán mást gondol egy adott dologról, hanem ellenség. Egyre határozottabban elvárják a lojalitást, ami végül a közösséghez tartozás legfontosabb feltételévé válik. Aki nem áll be a sorba, az kritika, kirekesztés, és megszégyenítés áldozatává válik. A fenyegető következmények hatására sokan inkább alkalmazkodnak, mintsem hogy vállalják a saját álláspontjukat. Az alacsony érettségű rendszerekben a felelősség kifelé tolódik. A problémákért a „másik oldal”, egy külső csoport vagy egy kijelölt bűnbak válik felelőssé, miközben a saját működés felülvizsgálata elmarad.

Orvos-Tóth Noémi szerint egy differenciált társadalomban az emberek gondolkodása sokszínű marad, nem szűkül le egyszerű válaszokra, a bizonytalanság elviselhető, a lojalitásnak nem feltétele a kritikai észrevételek elhallgatása, a véleménykülönbség nem vezet kirekesztéshez, megszégyenítéshez, egyszerre lehet jelen az egyéni autonómia és a közösségi kapcsolódás. Úgy vélte: a választás idején

nemcsak az a kérdés, hová kerül az iksz, hanem az is, maga a döntés milyen folyamat során születik meg. Saját, átgondolt álláspont alapján választunk, vagy inkább kész válaszokat ismétlünk? (…) Transzgenerációs megközelítésből nézve sok mai reakciónk és döntésünk nem igazán szabad választás, hanem régebbről hozott alkalmazkodási módok folytatása. Ha valaki olyan közegben nőtt fel, ahol a vélemény kimondása kockázatos volt, ahol az önállóságot visszafogták, és szigorú, megkérdőjelezhetetlen szabályok működtek, akkor az igazodás jelentette a túlélést. Ezek a minták azonban nem tűnnek el maguktól, hanem gyakran akkor is tovább hatnak, amikor az a világ, amelyben kialakultak, már rég megváltozott vagy megszűnt.

Azt javasolta, hogy a választásnál mindenki álljon meg egy pillanatra, tegye fel magának a kérdést: amikor behúzza az ikszet, saját álláspontja szerint választ vagy családi, közösségi nyomásra: összefüggéseiben is megvizsgálta-e az alternatívákat vagy mérlegelés nélkül köteleződik el. A szakember szerint ugyanakkor az a  legfontosabb kérdés, hogy

döntésünk félelemből vagy szabad akaratból születik?

A Telex egy óra körül hatalmas tömegről számolt be a 92. számú budapesti szavazókörben, amely a XI. kerületi Csikihegyek Általános Iskolában lett kialakítva. Az iskola területén összesen öt szavazókör működik a választás napján, és ezek közül négyhez 1000-1150 választó tartozik. A 92. szavazókörbe viszont 9524 választópolgár lett besorolva, ide kerültek ugyanis azok, akik a különböző megyékből és Budapest más kerületeiből átjelentkeztek.

A rengeteg szavazót végül a megyék alapján sorokba terelték, és ez alaposan felgyorsította a folyamatokat, mert 15.40-kor már nyoma sem volt hömpölygő tömegnek, az emberek továbbra is folyamatosan érkeztek a szavazókörbe, de már nem kellett sorba állniuk.

„Óránként váltjuk egymást, az előttem lévő kolléga még rengeteg várakozóról számolt be, de mire én kimentem, már nem volt tömeg

– mondta érdeklődésünkre a szavazókörnél az önkormányzat munkatársa.

Egy külföldi tv-társaság operatőre azon bosszankodott, hogy őt azzal az ukázzal küldték ide, hogy örökítse meg a sorokat, de ezekről már lemaradt.

A 15 órai adatok alapján a 9524 választó 78,56 százaléka már leadta a voksát, ez 7482 embert jelent.

Mint lapunk délelőtt megírta, feszülten és készenlétben állnak egymással szemben a két legnagyobb párt, a Tisza és a Fidesz helyi szimpatizánsai és őrszemei a Heves vármegyei Tarnazsadányban, ahol 4 évvel ezelőtt több mint 70 százalékkal nyert a Fidesz. A többségében romák lakta településen délutánra még feszültebb lett a helyzet, és a falu polgármestere, Botos Adrián házához komoly rendőri készültséget vezényeltek.

A rendőrök több autóval és kisbusszal vonultak föl.

Úgy tudjuk, hogy a polgármester hívta ki a rendőröket, mert fenyegetve érezte magát a településen megjelent – a választás tisztaságára figyelő – őrszemek miatt. Próbáltuk megkérdezni erről a polgármestert, ám nem kívánt nyilatkozni, helyette azt közölte, lapunkat is feljelenti.

A Tarnazsadányban felvonult motoros őrszemek elmondták, semmilyen jogszabályba ütközőt nem tettek. Mint mondták: megfenyegették őket, és jelezték nekik, egy órájuk van elhagyni a települést.

A történtek után a polgármester házánál összeverődött tömeg feloszlott, és a rendőrök is távoztak.

15 órára a jogosultak 69,23 százaléka járult az urnákhoz a fővárosban.

Budapest 2. számú választókerületében (VIII. kerület) a legalacsonyabb a részvételi arány, de délután háromra már itt is a választópolgárok 61,16 százaléka szavazott.  A legerősebb adatok Budapest 15. számú választókerületéből érkeztek, XVII. kerületi székhellyel: itt a szavazók 73,26 százaléka voksolt már.

A legerősebb részvételt produkáló kerületek:

• Budapest, 15. számú OEVK (XVII. kerületi székhelyű) 73,26 százalék
• Budapest, 14. számú OEVK (XVI. kerületi székhelyű) 71,88 százalék
• Budapest, 10. számú OEVK (XXII. kerületi székhelyű) 71,66 százalék
• Budapest, 03. számú OEVK (XII. kerületi székhelyű) 71,46 százalék
• Budapest, 11. számú OEVK (III. kerületi székhelyű) 71,22 százalék
• Budapest, 04. számú OEVK (II. kerületi székhelyű) 71,15 százalék

A nógrádi vármegyeszékhely legszegényebb részén arról kérdeztük az embereket: miért szavaztak az állandóságra vagy a változásra.

Kapcsolódó

„Tökéletesen irreleváns, hogy Magyar Péter mennyire szimpatikus”

A nógrádi vármegyeszékhely legszegényebb részén arról kérdeztük az embereket: miért szavaztak az állandóságra vagy a változásra.

Így néz ki vármegyénkénti bontásban a részvételi arány a 15 órai adatok alapján. A legtöbben, közel 70 százaléknyian Pest vármegyében szavaztak, de a legalacsonyabb részvételű Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is a jogosultak több mint 60 százaléka már az urnákhoz járult:

• Baranya vármegye 63,67 százalék
• Bács-Kiskun vármegye 64,15 százalék
• Békés vármegye 65,17 százalék
• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 60,08 százalék
• Csongrád-Csanád vármegye 66,31 százalék
• Fejér vármegye 67,59 százalék
• Győr-Moson-Sopron vármegye 68,38 százalék
• Hajdú-Bihar vármegye 63,33 százalék
• Heves vármegye 65,15 százalék
• Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 63,3 százalék
• Komárom-Esztergom vármegye 66,09 százalék
• Nógrád vármegye 62,21 százalék
• Pest vármegye 69,67 százalék
• Somogy vármegye 64,17 százalék
• Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 60,33 százalék
• Tolna vármegye 63,8 százalék
• Vas vármegye 67,17 százalék
• Veszprém vármegye 67,63 százalék
• Zala vármegye 66,43 százalék

Nem mindenhol zajlik eseménytelenül a szavazás, a Nemzeti Választási Iroda pár rendkívüli eseményről is hírt adott.

Sülysáp 4. számú szavazókörében az előtérbe kihelyezett minta szavazólapokat megrongálták: az egyik jelöltet és pártot beikszelték, a Szavazat Számláló Bizottság a megrongált plakátot eltávolította.

Darázscsípés miatt megdagadt kézzel érkezett egy szavazópolgár a győr-moson-sopron vármegyei Fertőrákos 1. számú szavazókörében, így nem tudta aláírni a névjegyzéket, melyet így a felesége szignózott helyette.

A tolnai Medina település 2. számú szavazókörében 10 óra 12 perckor áramszünet következett be. A kiérkező villanyszerelő rövid idő alatt megoldotta a problémát, így a szavazást menetét nem akadályozta a váratlan probléma.

A somogyi Nagybajom 2. számú szavazókörében reggel 9 óra előtt 5 perccel megszólalt a tüzjelző. Az intézmény karbantartója és a Böhönyei Önkormányzati Tűzoltóság az épületet körbejárta, de tüzet, illetve arra utaló nyomot nem találtak. Megállapították, hogy az érzékelő tévesen indította be a tűzjelzőt. Ez idő alatt az épületben választópolgár nem tartózkodott, a szavazást nem kellett felfüggeszteni.

A megyeszékhely egy része mellett Győr környéki falvakat is magában foglaló 2-es választókörzethez tartozó Nagyszentjánoson jártunk, amelyet korábban még az ellenzékhez tartozók is inkább fideszes településnek mondtak. Ehhez képest rögtön egy Tisza-szavazó házaspárba futottunk a szavazókörként szolgáló óvodaépület mellett.

A férfi elmondta: ők hét éve költöztek ide, s mivel az utóbbi időben lakópark is épült a településen, a beköltözők megváltoztathatják a korábbi politikai erőviszonyokat, mert ők inkább az ellenzékre voksolnak. A pár azt is megengedte, hogy fotót készítsünk róluk, ami némiképp cáfolja, hogy az emberek itt mind félnek a kormánypárti retorzióktól. A hölgy Fuck NER-es pólóban volt.

Ez itt a polgármester háza!

– mutatott a férfi a közeli épületre, amelyiknek kapujára a fideszes jelölt plakátja volt kitéve. A házaspár szerint, ha ma lenne az önkormányzati választás, korántsem biztos, hogy megválasztanák a településvezetőt, aki papíron független, de a Fidesz támogatja.

Azt ők is elismerték, hogy sok támogatás érkezett ide az elmúlt években, amiből fejlődött a falu.

A következő szavazók viszont kormánypártiak:

Én nemcsak jobbkezes, de jobblábas is vagyok!

– utalt ironikusan az egyik férfi arra, hogy ő Fidesz-szavazó.

Viszont a következő fiatalember, aki szintén engedte magát fényképezni, úgy fogalmazott: a változásra szavaz, de a faluban ennek a győzelme korántsem biztos.

Három hölgy, akik szintén szavazni jöttek, országosan szoros eredményt várnak, de szerintük helyben inkább a Fidesznek van esélye.

Ennek ellenére pár perc alatt jó néhány változáspárti helyivel is tudtunk beszélni.

Egy, a preferenciáját fel nem fedő helyi hölgy szerint, akárki nyer is, a vesztes részéről „hőbörgés, az biztos lesz.”

Már délután 3 órára megközelítette a részvétel a négy évvel ezelőttit: 2022-ben a jogosultak 70,21 százaléka vett részt az országgyűlési választáson, most 15 óráig 66,01 százalék. Ez messze a legmagasabb részvételi kedv a rendszerváltás óta. Az alábbi grafikán mutatjuk, hogyan alakult a részvétel 2002 óta a parlamenti választásokon.

Vármegyék adatai Budapesti adatok

Továbbra is rekordon a részvétel: már a választásra jogosultak 66,01 százaléka szavazott délután 15 óráig a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint. Ez jelentősen meghaladja a négy évvel ezelőtti 52,75 százalékos részvételt, és a 2018-as, 53,64 százalékos részvételnél is nagyobb.

A részletes megyei és választókerületi adatok itt böngészhetők:

Vármegyék adatai Budapesti adatok