Magyar Péterben látom azt az Orbán Viktort, akivel együtt dolgoztam
– mondta Borókai Gábor, aki 1998 és 2002 között a Fidesz-kormány kormányszóvivője volt. Ez a Szemlélek kedd esti pódiumbeszélgetésén hangzott el, amelyben a volt kormányszóvivő mellett Babarczy Eszter és Pajor Tamás vitázott arról, hogy milyen lelkiállapotban van a társadalom a választások előtt és mi várható az április 12-i országgyűlési választások után.
Borókai Gábor a szavait azzal magyarázta, hogy „a Magyar Péter éppúgy politikai fenevad, ahogy Orbán Viktor egy politikai fenevad volt”, szerinte pedig „ez a karakter, ez a képesség, ez a különleges tehetség” volt az, amely korábban „meghúzta” a Fideszt és az országot és aminek hatása jó darabig érezhető volt.
Borókai Gábor a beszélgetés egy pontján arról beszélt, hogy a magyar közéletet ma „fölfokozott lelki szituáció” határozza meg, amelyben az ország két fele egymást végletesen fenyegető erőként látja. Mint fogalmazott, az egyik oldal a másikat „orosz bábnak és oroszbérencnek”, a másik pedig az ellenzéket az ukránok által mozgatott szereplőnek tartja, miközben azt állítja, hogy „a pokol feneketlen bugyraiba kerülünk, hogyha ők kerülnek hatalomra”. Borókai szerint ez önmagában elég abszurd, ha pedig az ország fele azt gondolja a másikról, hogy az pusztulásba visz, az semmi jóra nem vezet.
A volt kormányszóvivő úgy fogalmazott, hogy őt már inkább „a holnapután” érdekli. Mint mondta:
az elkövetkezendő négy évben akármi is lesz, kisebb esélyt adok annak, hogy a hatalmon lévők meg tudják tartani a pozíciókat és jóval nagyobbat annak, hogy változás lesz.
Szerinte azonban a következő ciklusban „akár így fordul, akár úgy a sors kereke, bitang nehéz lesz”. Borókai ezt
- a költségvetési helyzettel,
- a gazdaság állapotával,
- a „morális válsággal
- és a polgárosodás hiányával magyarázta.
A legsúlyosabb problémát a volt kormányszóvivő abban látta, hogy szavai szerint „bent ragadtunk a szocializmusban”. Ezt példákkal is érzékeltette: szerinte, amikor a magyarok 83 százaléka helyesli a TB-járulék nélkül TB-szolgáltatást, az „maga a szocializmus”. Borókai ugyanezt a logikát látja a nyugdíjhoz való viszonyban is, amelyről szerinte olyan kép alakult ki, mint „amit személyesen a miniszterelnök ad mindig”, vagyis szerinte
semmiféle egyéni felelősség, részvétel nincs az emberek fejében.
A „polgári Magyarországot” Borókai egykor valós és vonzó vállalásnak látta. Szerinte „ez egy olyan világ, amiről lehet beszélni, amit létre lehet hozni, amit tégláról téglára föl lehet építeni”. Szerinte ez kezdetben komoly elhatározás volt, és a kormányzás is ennek megfelelően működött. Ugyanakkor – mint mondta – eleinte még létezett egy stratégiaalkotó mag a Fideszben, később azonban ez „szertefoszlott vagy elgyengült”, és „sokkal inkább megmaradt Orbán Viktor a maga személyében és erősségében”. Borókai szerint Orbán szerepe és akarata fokozatosan „egyre jobban kidomborodott”.
Ebből szerinte az is következik, hogy ma már nehezen képzelhető el változás a Fideszen belül Orbán Viktor akarata nélkül. Úgy fogalmazott: „nem is nagyon tudom elképzelni a változást a Fideszen belül, hogyha azt nem Orbán Viktor akarja és kezdeményezi”.
A mesterséges mozgósítási kísérletekről szólva azt mondta, hogy hiába próbálták ezt a DPK-kal megteremteni. A Digitális Polgári Körökről Borókai azt mondta:
ez jórészt egy Patyomkin városnak vagy országnak tűnik a helyközi fölvonulásokkal, az odaszállított emberekkel.
Közben persze nem vitatta, hogy vannak elkötelezett emberek a kormánypárti oldalon is, mégis úgy látta, hogy az ellenzéki választók mozgása sokkal erősebbnek és sokkal érdekmentesebbnek tűnik.
A volt kormányszóvivő a Fidesz 2002-es választási veresége után külső befektetők segítségével beindította a Hír TV-t. A csatornának 2004-ig vezérigazgatója, majd rövid ideig elnöke volt, de a 2004-es tulajdonosváltás után távozott a csatornától. Ezt követően a Heti Válasz szerkesztőbizottságának elnöke, majd főszerkesztője lett.
