A vártnál is sikeresebb volt az első magyar fejlesztésű űrszonda, a Masat-1 küldetése – hangzott el a Kossuth rádió Krónikájában. Az alig tíz centis, kocka alakú műszer kifejlesztését a Műszaki Egyetem hallgatói kezdeményezték, a megvalósításban több tanszék, oktatók és külső cégek is részt vettek. A cél az volt, hogy egy olyan rendszer készüljön, amely túléli a felbocsátást, alkalmazkodik az űrbéli környezethez és három hétig működik és kommunikál a földi vezérlőállomással. Ráadásként még kamerát is elhelyeztek rajta, amely a Földet fényképezte és vissza is juttatta képeit.
A Masat-1-et 2012. február 13-án helyezték Föld körüli pályára, magassága azonban már csökken, most 511 kilométeres magasságban van, január végén pedig a légkörbe zuhan és elég.
Nem a Masat-1 a magyar űrkutatás egyetlen jelentős sikere – részben ugyancsak magyar érdem, hogy a világtörténelemben először landolt sikeresen űrszonda egy üstökösön. A Rosetta űrszonda leszállóegysége, a Philae kifejlesztésében négy magyar kutatóintézet vett részt. Az egység huszonegy eszközzel vizsgálja a Csurjumov-Geraszimenko üstököst, a megszerzett adatokat pedig a Földre továbbítja. A mérések segítségével a Naprendszer és a földi élet kialakulásáról is információkhoz jutnak a kutatók, az eszköz szerves vegyületeket és vizet is talált az égitesten.
