Hamarosan az Észak-Amerikai Járműipari (NABI) Rt. számára is az ígéret földjeként jelenik meg Amerika. A magyar társaság többszöri ígéretét készül ugyanis beváltani a tengerentúlon: a cég vezetése bejelentette, 6-8 hónapon belül bevezetik a vállalat részvényeit valamelyik amerikai tőzsdére is. Hogy pontosan melyikre és mikor, azt még nem tudni, csak annyi sejthető, hogy a menedzsment, és nem utolsósorban a NABI fő tulajdonosa, az Első Magyar Alap (EMA) minden bizonnyal megvárja, amíg a nemzetközi tőzsdei klíma kedvezőbbre fordul.
PRÓBÁLKOZÁSOK. Nem igazi újdonság amúgy, hogy egy magyar cég részvényei amerikai vagy más külföldi tőzsdére kerüljenek. Eddig a Matáv próbált szerencsét: a cég papírjait egyidejűleg vezették be 1997-ben a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) A kategóriájába és – első közép-európai részvényként – a New York-i tőzsdére. Akkor ez az egész hazai tőkepiac számára meghatározó lépés volt, s azóta sem talált követőre ilyen magas tőzsdei kategóriában. Bár számos cég részvényei – így a NABI papírjai is – forognak európai börzék különböző szekcióiban, azok határainkon túl eddig inkább csak intézményi befektetők, különféle befektetési alapok számára voltak elérhetők. Szakemberek szerint egyébként pusztán az a tény, hogy az autóbuszgyár nyilvános kibocsátásra készül, előrevetíti: ez esetben talán ismét komolyabb tőkepiaci eseménynek lehetünk szemtanúi.
Talán a NABI nem is marad túl sokáig egyedül tengerentúli vállalkozásával: nemrégiben egy konferencián elhangzott kérdésre reagálva a Mol pénzügyi igazgatója, Michel-Marc Delcommune is jelezte, hogy a társaság papírjait a későbbiekben esetleg bevezetnék az amerikai piacra. Ám mint mondta, ez egyelőre csak távlati tervek között szerepel, pillanatnyilag nincs napirenden, így az nem is érinti a budapesti forgalmazást. Megfigyelők szerint az olajcég esetében az amerikai piacnak egyelőre korlátozott meghódításáról lenne szó, azaz csak intézményi befektetők vásárolhatnának a papírból. Komolyabb “listázásnak” – Pletser Tamás, az Erste Bank Befektetési Rt. elemzője szerint – csak akkor volna értelme, ha a bevezetés részvénykibocsátással járna együtt. A Mol esetében Amerika “bevétele” már csak azért is érdekes kérdés, mert piaci vélemények szerint a Mol részvényesi köre alapvetően Európából származik, s csak kisebb részben toborzódik a tengerentúlról.
PIACOK. A NABI szempontjából ezzel szemben az amerikai parkettre lépés racionális lépésnek tűnhet: a cég autóbuszainak fő piaca az Egyesült Államok. Ez testhossznyi előnyt jelent a hazai börzéhez képest, ahol a magyar befektetők számára lényegében “láthatatlan” a cég, szemben például a Matávval vagy az OTP-vel, amelyeknek szolgáltatásaival úton-útfélen találkozhatunk. A készülődő tranzakció hátterében egyébként részben az áll, hogy NABI 54 százalékos tulajdonosa, az EMA, 2003 végén befejezi működését, így döntenie kell arról, mihez kezd részvényeivel. Az alap vezetése megvizsgálta mind a szakmai, mind a pénzügyi befektetőknek, mind pedig a tőzsdén keresztül történő értékesítés lehetőségeit, és végül ez utóbbi mellett döntött. Várakozásaik szerint azonban a magyar tőzsdén csak kevés sikerrel járhatna egy ilyen akció, ezért voksoltak az amerikai bevezetés mellett. Az alap 1 millió darab részvénynek – ezzel a cég mintegy 15 százalékának – az értékesítését tervezi, amit összekötnek a NABI további kétmillió papírra rúgó tőkeemelésével. A tranzakcióval a cég közkézhányada jócskán megemelkedne, ami újabb reményekkel táplálhatja a befektetőket. Az eddigi alacsony mérték volt ugyanis elemzői vélemények szerint az egyik fő akadálya a reális részvényárfolyam kialakulásának. A cég értékét és helyzetét tükröző kurzus elemzők szerint 7-8 ezer forint körül lenne, szemben a mostani alig 4 ezer forintos árfolyammal. Az amerikai bevezetés – illetve a tőkeemelés – árfolyamát Érsek Ákos, a NABI társasági igazgatója szerint a piac fogja eldönteni, mivel ez esetben nem elsődleges kibocsátásról van szó. Az amerikai börzén egyébként több olyan gépipari társaság papírja forog, amelyhez képest a NABI-papírok jelentősen alulárazottak. Róna Péternek, a társaság alapító elnökének korábbi nyilatkozata szerint a társaság 10-11-es P/E-mutatóval (árfolyam/egy részvényre jutó eredmény) számolhat a kibocsátási árfolyam meghatározásakor, ez nagyjából egybeesik az elemzők által megjelölt 7-8 ezer forintos árfolyammal. Bátorságra utalna ugyanakkor egy ilyen kibocsátási ár, tekintettel arra, hogy a piacon jelenleg ennek csak a felét adják, ám Érsek Ákos abban bízik, hogy 6-8 hónap múlva nem itt tart majd a kurzus. A cég a kibocsátás előtt road-show-t tart a befektetők számára; a bemutatkozáshoz jól jöhet új terméke, a CompoBus mostanában esedékes amerikai megjelenése is. Amennyiben a társaság számításai bejönnek, és a kinti befektetők érdeklődését felkelti a magyar buszgyártó, az sem kizárt, hogy egy-egy szemfüles befektető még a kibocsátást megelőzően a BÉT-en NABI-papírok vásárlásába kezd, felhajtva ezzel némileg a mostani kurzust.
ARÁNYOK. A kulcskérdés azonban valójában nem a vásárlás helyszíne, hanem a likviditás növekedése. Nagyobb forgalom mellett ugyanis a külföldi befektetők a BÉT-en is hajlandók vásárolni. A legjobb példa erre a négy magyar blue chip, amelyek forgalma nagyrészt a pesti parketten bonyolódik le, még a Matávé is, amely pedig a Wall Streeten is megvásárolható. A BÉT szakemberei folyamatosan figyelemmel kísérik a magyar papírok külföldi szereplését (lásd a táblázatot), és – ellentétben a közvélekedéssel – azt tapasztalják, hogy nem szivárog a forgalom a határainkon túlra, sőt, éppen a fordított tendencia jellemző. Horváth Zsolt, a BÉT vezérigazgatója szerint ez annak tudható be, hogy a befektetők manapság szeretik ott megvenni egy-egy társaság részvényét, ahol az jobban “szemmel tartható”.
E filozófia alapján a NABI is nagy várakozással tekinthet az amerikai piacra, hiszen ottani ismertsége most akár jobb árfolyam kialakulásában is lecsapódhat. Azzal azonban nem kell számolniuk a befektetőknek, hogy emiatt Amerikában drágább lesz a részvény, mint Budapesten. Szakemberek szerint a két helyszínen követik egymást az árfolyamváltozások, de az nem kizárt, hogy a húzóerőnek a tengerentúli kurzus bizonyul majd.
