A NASA az amerikaiak szemében az egyik legfontosabb és legmegbecsültebb állami szervnek számít, a holdprogram azonban már nem ennyire népszerű: a Pew Kutatóközpont felmérése szerint az állampolgárok mindössze 12 százaléka szerint kellene prioritásként kezelni. Ehelyett a legtöbben a Földre fókuszáló, például a potenciálisan veszélyes aszteroidák észlelését célzó, illetve klímatudománnyal kapcsolatos küldetésekre helyeznék a hangsúlyt – utóbbit az űrügynökség éppen háttérbe szorítja a holdküldetések kedvéért.
Ennek egyik oka, hogy a dinamikusan fejlődő kínai űrprogram látszólag elkezdte veszélyeztetni az Egyesült Államok vezető szerepét a világűrben, amit az Amerika nagyságát ígérő Donald Trump aligha néz jó szemmel. Ráadásul nem csupán az forog kockán, hogy melyik nemzet lesz az első, amely a 21. században űrhajóst juttat az égitestre, mindkét ország célkitűzései között szerepel egy tartós holdbázis felépítése is. Egy ilyen vállalkozáshoz a műszaki és technológiai feltételek mellett elengedhetetlen egy ideális helyszín is, ahol elegendő víz, napfény és egyéb energiaforrás áll rendelkezésre, ilyenből pedig korlátozott számú létezik a Hold felszínén. Éppen ezért félő, hogy akinek először sikerül tartós jelenlétet kialakítani az égitesten, az teljesen kiszoríthatja versenytársait. Mindez eddig világos, az viszont már kevésbé, hogy miért ennyire lényeges bolygónk kísérőjének meghódítása.
