Trump kikelt a NATO-szövetségesek ellen, az amerikaiak a stratégiai fontosságú iráni sziget elfoglalását mérlegelik

Ukrajna katonai egységeket telepített öt közel-keleti országba az elsődleges fontosságú és polgári infrastruktúra drónok elleni védelmére – közölte Rusztem Umerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára pénteken, a térségben tett látogatása után.

Umerov az elmúlt héten az Egyesült Arab Emírségekben, Szaúd-Arábiában, Katarban, Kuvaitban és Jordániában járt. Elmondta, hogy ukrán egységeket telepítettek ezekben az országokba, és felvázolták a hosszú távú biztonsági együttműködés további lépéseit mindegyikükkel.

(MTI)

A Trump-kormány komolyan fontolgatja, hogy megszállja vagy blokád alá vonja az iráni Harg-szigetet – mondta négy, az ügyet ismerő forrás az Axiosnak. A cél az, hogy ezzel rákényszerítsék Iránt a Hormuzi-szoros újranyitására.

A művelet komoly kockázattal járna: a Harg-sziget mindössze 25 km-re fekszik az iráni szárazföldtől, az ország olajexportjának mintegy 90%-át bonyolítják le itt, így az amerikai katonák könnyen közvetlen célponttá válhatnak.

Emiatt egy esetleges támadás előtt az amerikai hadseregnek tovább kellene gyengítenie az iráni katonai jelenlétet a Hormuzi-szoros környékén. A lap egyik forrása szerint: „Kell még körülbelül egy hónap, hogy további csapásokkal meggyengítsük az irániakat, aztán elfoglaljuk a szigetet, és így tárgyalási pozícióba kerüljünk.”

Egy ilyen akcióhoz több katona is kellene. Három különböző, összesen 2500 fős tengerészgyalogos egység már úton van a térségbe, és a Pentagon további erősítéseket is fontolgat.

Egy magas rangú tisztviselő szerint: „A cél az, hogy a Hormuzi-szorost ismét megnyissák. Ha ehhez el kell foglalni a Harg-szigetet, akkor ezt fogjuk tenni. Ha partraszállás kell, az is opció. De még nincs végleges döntés.”

Az amerikaiak több forrás szerint is komolyan mérlegelik a szárazföldi inváziót a sziget ellen.Alternatív megoldásként felmerült a tengeri blokád is, amellyel megakadályoznák, hogy tankerek kössenek ki a szigeten.

(Axios)

Az amerikai elnök élesen bírálta a NATO-szövetségeseket: „gyávának” nevezte őket, amiért nem csatlakoztak az Irán elleni háborúhoz és nem küldtek erőket a Hormuzi-szoros biztosítására.

„Az USA nélkül a NATO egy papírtigris!” – írta Donald Trump a Truth Social nevű közösségi oldalán. „Nem akartak beszállni a harcba, hogy megakadályozzák, hogy Irán atomhatalom legyen”.

„Most, hogy ezt a harcot katonailag megnyertük, és alig jelentenek veszélyt, már az olajárak miatt panaszkodnak, de segíteni nem akarnak a Hormuzi-szoros megnyitásában – pedig ez egy egyszerű katonai művelet lenne, és megoldaná a magas olajárakat.”

„Számukra mindez nagyon könnyű lenne, minimális kockázattal. Gyávák – és ezt nem felejtjük el!” – fenyegetőzött Trump.

Kénytelenek fejadagra osztani a vizet és az élelmet a Perzsa-öbölben veszteglő hajók tengerészei, miután a Közel-Keleten kitört háború miatt nem tudnak továbbhaladni – derül ki az AFP hírügynökségnek adott interjúkból.

Jelenleg nincs elegendő víz a fedélzeten. Tegnapig még volt rendes ivóvizünk és friss víz fürdéshez és egyéb dolgokra. De most, hogy elfogyott az ivóvíz, felvettük a kapcsolatot a tulajdonossal, és remélem, hogy ma vagy holnap megérkezik

— mondta egy indiai tengerész egy Irak partjainál állomásozó üzemanyag-utántöltő hajón. „Addig is forraljuk a vizet az iváshoz” – tette hozzá.

Egy másik, Katar partjainál rekedt hajó kapitánya is arról számolt be, hogy a hajó legénysége megkezdte az élelmiszer és a víz fejadagolását a fedélzeten — igaz, 25 fő már korábban elhagyta a hajót, míg 95-en továbbra is a fedélzeten tartózkodnak.

Az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezete szerint mintegy 20.000 tengerész rekedt a Hormuzi-szorostól nyugatra fekvő Perzsa-öbölben, miután Irán azzal fenyegetőzött, hogy megtámadja a szoroson áthaladó hajókat.

(BBC)

Az Egyesült Államok további tengerészgyalogosokat és haditengerészeti egységeket telepít a Közel-Keletre — állítja két a döntést ismerő forrás.

Elmondásuk szerint a legalább 2.200 tengerészgyalogosból álló 11. Tengerészgyalogos Expedíciós Egység a USS Boxer nevű kétéltű rohamhajó fedélzetén várhatóan a következő napokban indul útnak San Diegóból, a korábban tervezettnél hamarabb.

A USS Boxerhez akár két további hajó is csatlakozhat, ami azt jelenti, hogy több ezer amerikai hadi tengerész is áttelepül az iráni konfliktusgóc közelébe.

(NBC News)

Izrael légicsapással megölte az iráni Forradalmi Gárda szóvivőjét, írja az izraeli hadsereg pénteki közleménye alapján MTI. Korábban az iráni állami televízió is bejelentette, hogy Ali Mohammad Naini, a Forradalmi Gárda szóvivője életét vesztette egy támadásban.

Az izraeli külügyminisztérium bejelentette, hogy további hat ország nyilvánította terroristaszervezetnek a Forradalmi Gárdát. Izland, Moldova, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Liechtenstein döntött így. A közelmúltban hasonlóan határozott Ukrajna és Albánia is. E döntés következményeként a Forradalmi Gárda és a hozzá kapcsolódó szervezetek vagyonát és gazdasági erőforrásait befagyasztják, tagjaik mozgását és tartózkodását korlátozzak az érintett országokban.

A háború új szakaszba lépett az iráni hadsereg szóvivője szerint: az országuk energiainfrastruktúrája elleni csapások Irán az Egyesült Államokhoz kapcsolódó energetikai létesítmények támadásával torolta meg.

Ha ismét csapások érik (Irán energetikai létesítményeit), akkor az önök és szövetségeseik energiainfrastruktúrája elleni további támadások addig nem állnak le, amíg az teljesen meg nem semmisül

– mondta Ebrahim Zolfaqari, az iráni hadsereg szóvivője az állami média szerint.

Az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda egyik szóvivője közölte: a rakétagyártás háborús időszakban is folytatódik, hozzátéve, hogy Irán rakétaipara idén magas szinten teljesít, és sem a termelés, sem a készletek kapcsán nincs ok aggodalomra.

Miután Izrael csapásokat mért Irán South Pars létesítményére, Irán válaszcsapást hajtott végre az Öböl menti országok energetikai létesítményei ellen. Katarban egy LNG-üzem szenvedett súlyos károkat, Kuvaitban pedig az állami olajfinomítót érték dróntámadások pénteken. Áldozatokról egyelőre nincs hír.

(BBC, Reuters)

Gyakorlatilag teljes újjáépítésre szorul a katari, Ras Laffanban található LNG-üzem, melyet iráni dróntámadások rongáltak meg.

Katar cseppfolyósított földgáz-exportkapacitása a következő öt évben 17%-kal csökken, ami évente 20 milliárd dolláros bevételkiesést okoz az országnak a katari energiaügyi miniszter szerint.

Irán a Ras Laffan elleni támadást egy olyan izraeli csapásra válaszul hajtotta végre, mely szerdán érte az iráni South Pars gázmezőt, amely kissé északabbra, a Perzsa-öbölben található.

Az öt év nem javítást jelent. Ez gyakorlatilag teljes újjáépítés

– mondta a BBC-nek Ciaran Roe, a szingapúri székhelyű, tiszta üzemanyagok piacával foglalkozó elemzőcég, a HySights kereskedelmi igazgatója.

A katari LNG-től leginkább olyan ázsiai országok függenek, mint Japán, Dél-Korea, India és Kína. Európában Olaszország és Belgium már most is jelentős vásárlók, de a kontinens egésze egyre inkább a közel-keleti gázra támaszkodik, miután az ukrajnai háborút követően elfordult az orosz importtól.

A félelem hónapokra, sőt akár évekre is beépülhet a piac működésébe. Ez meg fogja változtatni a kormányok gondolkodását az LNG-importokról

– mondta Roe.

(BBC)

Izrael újabb támadáshullámot indított pénteken Irán ellen.

Az IDF éppen most kezdett meg egy támadáshullámot az iráni terrorkormányzat infrastruktúrája ellen Teherán szívében

– mondta az Izraeli Védelmi Erők szóvivője, további részletek közlése nélkül. Történt mindez annak ellenére, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tegnap este sajtótájékoztatóján kijelentette: Izrael „egyelőre tartózkodni fog” a további iráni gázmezők elleni támadásoktól, miután Donald Trump amerikai elnök erre kérte.

Rakéta- és dróntámadásokról számolt be az elmúlt órákban Az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Szaúd-Arábia és Bahrein is. Az Emírségek és Bahrein ezeket a csapásokat iráni agressziónak tulajdonította.

(Reuters)