Az őszirózsás forradalom után kiépített rendszer nem tudta orvosolni a legfontosabb problémákat, többek között nem sikerült kielégítő földreformot végrehajtani, és szabad választásokat sem írtak ki. Amikor pedig az antant 1919. március 20-án újabb, jelentős területek kiürítését követelte keleten, a Berinkey-kormány lemondott. Károlyi Mihály a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot bízta meg a kormányalakítással, ez hozta el a válságban megerősödött kommunisták számára a cselekvés pillanatát.
– írja a Rubicon.hu. Március 21-én Budapesten plakátok hirdették a Garbai Sándor – gyakorlatban Kun Béla külügyi népbiztos – vezette Forradalmi Kormányzótanács megalakulását, az első, szovjet mintára létrehozott európai állam születését. A tanácsköztársaság 133 napja alatt megpróbált Leninék példája után kormányozni: megkezdte a földek és üzemek állami tulajdonba vételét, diktatúrát hozott létre, harcot indítva a „régi rend”, főként a nemesség, a gazdag polgárság, parasztság és az egyházak ellen.
Az „osztályharc” a szovjet Cseka mintájára létrehozott terrorkülönítmények vezetésével folyt, amelyek a vidéket járva, élet-halál uraiként „bíráskodtak” a gyanúsnak ítélt emberek felett, gyilkoltak és túszokat szedtek a lakosság köréből. A tanácskormány fegyverrel szállt szembe az egyre nagyobb területeket megszálló szomszédos országok haderejével, a Vörös Hadsereg júliusban a Tiszántúlon támadásba lendült a románok ellen, az offenzíva azonban pár nap alatt összeomlott. Az ellentámadásba váltó román csapatok pedig augusztus elsején elfoglalták Budapestet, véget vetve a proletárdiktatúrának.
Izgalmas tudományos tartalmaink a közelmúltból:
A király sem tudta legyőzni ezt a magyar oligarchát
Véletlenül fedezték fel az ágyi poloskák gyenge pontját
Új magyarázatot találtak a rövidlátásra
