Amerika óriásbombákat vetett be

A Hormuzi-szoroson áthaladó hajók biztonságát veszélyeztető műveletek azonnali leállítását szorgalmazta Motegi Tosimicu japán külügyminiszter iráni kollégájával, Abbász Aragcsival folytatott telefonos egyeztetése során.

A tárcavezető a kedd esti beszélgetés alkalmával aggodalmát fejezte ki a Perzsa-öbölben feltartóztatott, japán érdekeltségű hajók miatt, és hangsúlyozta, hogy Iránnak garantálnia kell a szoroson áthaladó hajók biztonságát – tájékoztatott róla a japán külügyminisztérium, hozzátéve, hogy a tárcavezető egyúttal felszólította Teheránt, hogy hagyjon fel a Perzsa-öböl országai ellen indított támadásaival.

Az egyeztetés során Motegi egyúttal két Iránban őrizetbe vett japán állampolgár szabadon bocsátását kérte. Szerdán Takaicsi Szanae japán miniszterelnök a parlamentben tartott beszédében azt mondta, hogy Tokió csak tűzszünet esetén fontolná meg, hogy hadihajókat küldjön a Hormuzi-szoroshoz.

Nem mondom, hogy nem tennénk meg, ha egyszer fegyvernyugvásra kerülne sor; abban az esetben komolyan fontolóra vesszük

– jelentette ki Takaicsi, azonban hangsúlyozta azt is, hogy bármilyen jellegű mozgósítás előfeltétele a tűzszünet.

Donald Trump amerikai elnök a múlt héten vetette fel annak a lehetőségét, hogy „közös erőfeszítés gyanánt” Nagy-Britannia, Franciaország, Japán, Dél-Korea, sőt Kína is küldhetne haditengerészeti erőket a világ nyersolajellátásában kulcsszerepet betöltő, a Teherán által az iráni háború kezdete után lezárt Hormuzi-szoros hajóforgalmának újraindításához.

Japán 1947-ben elfogadott alkotmánya korlátozza a tengerentúli katonai műveleteket.

(MTI)

Az iraki kormány és az autonóm kurd régió megállapodása nyomán szerdán újraindult a kőolajexport az északi Kirkuk mezőkről a törökországi Ceyhan kikötőjébe vezető vezetéken, miközben az ország teljes olajtermelése az iráni konfliktus következtében drámai mértékben visszaesett.

Az új megállapodás értelmében Bagdad és az iraki Kurdisztán Regionális Kormányzata (KRG) közös bizottságot hoz létre az export újraindításának felügyeletére, az olajbevételek pedig a szövetségi költségvetésbe kerülnek. A felek biztonsági intézkedésekben is megállapodtak, az olajmezők és az exportfolyamat védelmére vonatkozóan.

Maszrúr Barzáni kurd miniszterelnök „rendkívüli körülményekre” hivatkozva jelentette be, hogy a régió a lehető leghamarabb lehetővé teszi a szállítások újraindítását, és további tárgyalásokat sürgetett a kereskedelmi korlátozások feloldásáról, valamint az olaj- és gázipari vállalatok működésének biztosításáról.

Az export újraindítása kulcsfontosságú Irak számára, mivel költségvetési bevételeinek mintegy 90 százaléka származik az olajból. Az északi vezetéken keresztül napi 250–300 ezer hordónyi nyersolaj szállítható, ami azonban csak töredéke az ország normál, mintegy 3,5 millió hordós napi exportjának.

A termelés visszaesésének fő oka, hogy az iráni konfliktus miatt gyakorlatilag lezárult a Hormuzi-szoros, amelyen a globális olajkereskedelem mintegy ötöde halad át. Irak déli mezőin a kitermelés mintegy 70 százalékkal esett vissza, napi 1,3 millió hordóra.

A bagdadi parlament felszólította a kormányt, hogy találjon alternatív exportútvonalakat a gazdasági károk mérséklésére, és erősítse meg ellenőrzését az olajtermelés, -szállítás és -elosztás felett. Emellett sürgette az északi vezetékrendszer rehabilitációját is, a török export biztosítása érdekében.

Irak egyidejűleg Iránnal is tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy egyes tartályhajók számára korlátozott áthaladást biztosítson a Hormuzi-szoroson, de rövid távon az északi exportútvonal marad az egyetlen működő alternatíva.

(MTI)

Iránból indított lövedék csapódott be az ausztrál hadsereg által használt al-Minhad légibázis közelében, Dubaj mellett – közölte szerdán az MTI szerint Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök. A támadás idején több Arab-öböl menti ország is jelezte, hogy légvédelme beérkező lövedékeket semmisített meg.

Az Albanese által említett iráni lövedék helyi idő szerint hajnali két óra körül csapódott be a légibázishoz vezető úton. A becsapódás következtében keletkezett tűz kisebb károkat okozott az ausztrál műveleti központként használt bázis egyik szállásépületében és egy egészségügyi létesítményben. „Megerősíthetem, hogy egyetlen ausztrál katona sem sérült meg, és mindenki biztonságban van” – mondta Albanese.

Az al-Minhad légibázist több nyugati ország logisztikai és tranzitközpontként használja a közel-keleti műveletekhez. Ausztrália több mint száz katonát állomásoztat a térségben, többségük az Egyesült Arab Emírségekben teljesít szolgálatot.

Dubajban a hajnali órákban a légvédelmi rendszerek több beérkező lövedéket semmisítettek meg. Dubaj médiaközpontja közleményben erősítette meg, hogy az égen látható fények és robbanások a légvédelmi műveletekhez kapcsolódtak.

Az ausztrál bázis elleni támadás idején Szaúd-Arábia védelmi minisztériuma az X közösségi oldalon közölte, hogy a hadsereg elfogott és megsemmisített egy ballisztikus rakétát. A repeszek a Prince Sultan légibázis közelében hullottak le, de nem okoztak károkat.

Kuvait hadserege szintén arról számolt be, hogy több rakétát és drónt lőttek le az ország légterében.

Az al-Dzsazíra tudósítása szerint az iráni megtorló támadások során az Arab-öböl menti arab államok ellen kilőtt lövedékek több mint fele az Egyesült Arab Emírségeket célozta. A támadások a légi közlekedést is érintették.

Iránban kivégeztek egy embert, akit azzal vádoltak, hogy Izraelnek kémkedett – jelentette szerdán az iráni igazságügyi tárcához közel álló Mízán hírügynökség. Az hírügynökség úgy tudja, hogy Kuros Kejváni a vád szerint az izraeli titkosszolgálatnak fotókat és információkat adott át a síita államban található fontos és érzékeny létesítményekről.

A Taszním iráni hírügynökség azt közölte, hogy Kejvánit tavaly júniusban, az Irán és Izrael között kirobbant, 12 napon át tartó fegyveres konfliktus idején vették őrizetbe Teheránban. Az Iran International nevű, londoni székhelyű iráni ellenzéki hírportál az X-en azt közölte, hogy a halálos ítéletet a síita állam legfelsőbb bírósága is jóváhagyta.

Irán évek óta ad hírt kémkedés miatt őrizetbe vettekről, akik a hatóságok szerint Teherán két ellensége, Izrael és az Egyesült Államok javára kémkedtek. Az Irán elleni háború február 28-i kitörése után a vezetés többször éberségre és minden gyanús tevékenység jelentésére szólította fel a lakosokat. Tavaly óta az országban jelentősen megnőtt az Izrael javára folytatott kémkedés vádjával végrehajtott kivégzések száma.

(MTI)

Hatan meghaltak és legalább 24-en megsebesültek a libanoni főváros, Bejrút központját szerda hajnalban érő izraeli légitámadásokban a helyi hatóságok előzetes beszámolója szerint, ezzel egy időben Izrael megkezdte a dél-libanoni Türosz (Szúr) régió bombázását is, miután kiadott egy evakuálási parancsot, amely pánikot keltett.

Libanoni médiaértesülések szerint az egyik légitámadás a bejrúti Zukak el-Blat nevű központi városrészben található lakást érte, amely otthont adott az Iráni-barát síita Hezbollah szervezethez kapcsolódó Al-Kard Al-Hassan pénzügyi társaság fiókjának.

A helyi média szerint egy másik támadás, ugyancsak a városközpontban, egy sűrűn lakott területet ért, amelyet Izrael már bombázott a Hezbollah elleni 2024-es háború során.

A libanoni egészségügyi minisztérium legalább hat halottról és 24 sérültről számolt be. „A helyszínen emberi maradványokat is találtak, amelyek személyazonosságát DNS-vizsgálatokkal fogják megállapítani” – írta a tárca közleményében.

Az AFP francia hírügynökség tévéfelvételein az volt látható, hogy füst emelkedik ki Bejrút központjának egy másik negyedéből, Basúrából, amelyre az izraeli hadsereg korábban evakuálási parancsot adott ki.

Az izraeli hadsereg szerdán azt is bejelentette, hogy „megkezdte a Hezbollah terroristacélpontjainak támadását” a dél-libanoni Türosz térségében, „válaszul az Izrael állam felé indított rakétákra”.

Az UNESCO világörökség részét képező kikötővárosban pánikot keltett az az izraeli bejelentés, mely szerint az ország „erőteljesen fog fellépni”, és a város szinte teljes lakosságának elrendelték az evakuálását. A lakosok ekkor hirtelen menekülni kezdtek, miközben hatalmas forgalmi dugók keletkeztek – közölte az AFP-vel Bilal Kasmar, Türosz körzet katasztrófavédelmi egységének médiakoordinátora.

(MTI)

Izraelben megölt egy idős házaspárt egy becsapódó iráni rakéta kedd éjszaka a Tel-Aviv melletti Ramat Gan városban – jelentette a mentőszolgálat. A hetven év körüli házaspár nappali szobájának közepén robbant fel egy iráni kazettás rakéta, miután áttört az épület tetején. Az első vizsgálatok szerint a párnak nem volt ideje eljutni az óvóhelyre. További öt ember más becsapódásoknál sebesült meg, Kafr Kaszimban, Petach Tikvában és Bné Brakban.

Éjszaka az ország középső részén több mint tíz helyen értek földet iráni rakéták vagy azok levegőben megsemmisített maradványai. Anyagi kár keletkezett Tel-Aviv központi vasútállomásában is, ezért egyelőre az egész országban leállították a vonatokat. A vasúttársaság közleménye szerint megrongálódtak az állomás peronjai. Vonatpótló buszok közlekednek az ország északi része és a repülőtér felé. Tüzek törtek ki többek közt Holonban és egy faluban, az ország központi részében. Az izraeli hadsereg arab nyelvű szóvivője, Aviháj Edrai több evakuációs figyelmeztetést adott ki Dél-Libanonra, és a légierő támadást indított Türosz város ellen. Bejrútot éjszaka háromszor támadták izraeli vadászgépek.

A háború kezdete óta Izraelben tizennégy ember halt meg iráni rakétatalálatok következtében, közülük négyen kazettás rakéták miatt. Ketten óvóhely felé sietve vesztették életüket.

(MTI)

Eltalálta egy lövedék kedd este az Irán déli részén található bushehri atomerőművet, azonban kárt és sérülést nem okozott – közölte szerdán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) az X közösségi oldalon. Az ügynökség főigazgatója, Rafael Grossi ismételten visszafogottságra szólította fel a feleket, hogy a konfliktus alatt elkerülhető legyen a „nukleáris baleset kockázata”.

A bushehri létesítmény az egyetlen működő atomerőmű Iránban, kapacitása ezer megawatt, amely az ország villamosenergia-szükségletének csupán töredékét fedezi.

(MTI)

Donald Trump amerikai elnök szerint a NATO „ostoba hibát” követ el, amikor nem segít az Egyesült Államoknak a Hormuzi-szoros hajóforgalmának helyreállításában. Az elnök hétfőn újságírók kérdéseire válaszolva úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államoknak célja megvalósításához nincs szüksége a katonai szövetség többi országára, majd hozzátette, hogy a kérés „teszt” volt feléjük, hogy hajlandóak-e segítséget nyújtani. „Régen mondom már, hogy vajon a NATO ott lesz-e, amikor szükségünk van rá” – fogalmazott Donald Trump megerősítve a közösségi médiaoldalán is kifejtett véleményét.

Az amerikai elnök az iráni katonai akcióval kapcsolatban „nagyon erős” előrelépésről beszélt, és megismételte, hogy az Egyesült Államok a művelettel az előzetes tervekhez képest jobban áll.

Az elnök kifejtette: amennyiben most lezárnák a katonai akciókat, akkor az Irán számára okozott károkból a helyreállítás már most is 10 évet venne igénybe.

Károkat sikerült okozni, de úgy gondolom, hogy ezt egy kicsit állandóbbá kell tenni

– fogalmazott. Az Irán által jelentett veszélyt aláhúzva az amerikai hadsereg műveletének folytatására utalva az iráni rezsimet egy rákos daganathoz hasonlította, amit „el kell távolítani”.

El kell végeznünk ezt a műtétet

– mondta Donald Trump.

(MTI)

Az Egyesült Államok két és fél tonnás óriásbombákat vetett be iráni célpontok ellen a Hormuzi-szoros térségében – közölte a Központi Parancsnokság kedden. A közel-keleti térségért is felelős amerikai irányítási törzs közösségi médiában megjelent közleménye szerint a washingtoni idő szerint a kedd esti órákban végrehajtott légicsapások megerősített iráni rakétalétesítmények ellen irányultak.

Irán tengeri rakétái ezeken a helyszíneken kockázatot hordoztak a nemzetközi áruszállításra a szorosban

– olvasható a közleményben.

Donald Trump elnök kedden többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelmének megteremtésére. Az elnök kérdésre válaszolva közölte, hogy felülvizsgálhatja az Egyesült Államok és a NATO viszonyát, és nem zárta ki a kilépést sem.

Szintén kedden az Egyesült Államok iraki nagykövetsége azonnali távozásra szólított fel minden amerikai állampolgárt Irakból, a megnövekedett terrorveszélyre hivatkozva. „Iránhoz közel álló terrorista fegyveres csoportok által elkövetett támadások köznyilvános helyszíneken, így szállodákban jelentős veszélyt jelentenek a közbiztonságra” – olvasható a közleményben.

(MTI)