Több kereskedő és kereskedőket tömörítő szervezet szerint nem egyértelmű az április elsejétől érvényes, a fiktívszámlás ügyletek visszaszorítása érdekében módosított külföldi utas áfa-visszatérítési rendelet. Az egyik érintett oldal, a kereskedők és az őket tömörítő szervezetek szerint nem világos ugyanis a paragrafusokban foglaltak alapján, hogy a boltosok kötelesek-e visszatéríteni az áfát azoknak a külföldi vagy külföldi lakhelyű vevőknek, akik 50 ezer forint felett vásárolnak üzletükben. Az APEH és a Pénzügyminisztérium (PM) illetékesei az aggodalmakra reagálva ugyanakkor többször elmondták: a kereskedő saját belátása és érdekei szerint dönthet, visszatéríti-e az áfát vagy sem.
Kinek térítenek?Áfa visszaigénylésére minden olyan, nem magyar állampolgár jogosult, akinek nincs magyarországi lakhelye, és minden olyan magyar állampolgár, akinek állandó lakhelye nem Magyarországon van. A külföldi állampolgárnak a visszaigényléskor igazolnia kell, hogy nem magyar állampolgár, a magyar állampolgárnak a nem magyarországi állandó lakhelyét szükséges igazolnia ahhoz, hogy hozzájusson az megvásárolt termék áfájához.
Játék a szavakkal
Az aggodalom a paragrafusokat böngészve indokoltnak tűnhet, hiszen a kormányrendelet módosítása kimondja: „A külföldi utas jogosult a termék megvásárlásakor az árban foglalt áfa visszatérítésére”, majd egy következő paragrafus meg is erősíti a visszatérítés kötelező jellegét, amennyiben a külföldi utas rendelkezik a visszatérítéshez szükséges okmányokkal. Egy csavar a végére: a hárompéldányos áfa-visszaigénylő lapot (lásd az APEH oldaláról kinyomtatható négynyelvű példányt és a kitöltési útmutatót) a kereskedőtől kapja a külföldi utas – vagyis abban az esetben rendelkezik vele, ha a boltos odaadja neki.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, Vámos György szerint sajnálatos, hogy az idézett szöveg félreértésekre ad okot. Álláspontja szerint a külföldi vevő számára egyértelművé kell tenni, hogy a kereskedő számára kötelező-e az áfa visszatérítés.
Mi után jár az áfa? Áfát a jelenlegi szabályok szerint új állapotban vásárolt, a külföldre történő kivitel időpontjában eredeti csomagolásában lévő termék után lehet visszaigényelni. Műalkotás, gyűjtemény, régiség és használt autó után nem. Gépjármű csak abban az esetben tekinthető újnak, ha első forgalomba helyezése csak a külföldre szállítás céljából történt.
Fogyasztóvédelem, bürokrácia
Elvileg előfordulhat ugyanis – magyarázza a szabályozás buktatóit a FN-nek Vámos, hogy a külföldi vevő az áfa-visszatérítésre apellálva vásárlásba kezd, majd miután a kereskedő az „állásfoglalásra hivatkozva” nem téríti vissza az érintett termék forgalmiadó-tartalmát, a vevő a fogyasztóvédelemhez fordul. Ekkor pedig a fogyasztóvédelemre marad, hogy eldöntse, mit is mond ki valójában a szabályozás. Amennyiben pedig úgy dönt, hogy a kereskedő köteles lett volna a visszatérítésre, büntetést is kiszabhat rá.
Vámos György szerint az sem érthető, miért van szükség a számlára, az azzal tartalmilag tökéletesen megegyező hárompéldányos visszatérítési ívre és az ily módon túlbonyolított ügyvitelre. Véleménye szerint elegendő lenne csupán a számla is, melyet a határon lepecsételve, majd a kereskedőhöz visszajuttatva megkaphatná a turista az azon szereplő áfát.
Két cég marad a piacon?
A múlt évben összesen 20 milliárdnyi visszaigénylés történt, az ezt intéző cégek száma meghaladta az ötszázat. Az új rendelet ebben is változásokat hozott.
Az eddig áfa-visszaigényléssel foglalkozó szervezetek APEH-től kapott engedélye ugyanis március végével lejárt. Új engedélyt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF) igényelhetnek az érdeklődő cégek, az 50 millió forintos alaptőke-követelménynek azonban eddig csupán kettő felelt meg.
Újabb, a működést nehezítő körülmény az is, hogy a rendelet módosítása értelmében az áfa-visszaigénylést immáron nem az adóhivatallal, hanem közvetlenül a kereskedővel intézi a cég. Ez pedig jelentősen növeli az átvállalt kockázatot.
