Nem illik ilyesmivel poénkodni, tudom, de nem én kezdtem, esküszöm! Brnóban jártam, láttam egy rakás katedrálist, jártam a helyi nyolckerben és a helyi Kazinczy utcában, a legnagyobb dili mégis egy a vízbe ugrálás veszélyeire figyelmeztető, fuldoklás esetére nagyon részletes leírást tartalmazó tábla volt egy külvárosi duzzasztógát mellett. Maga a gát tényleg nem nézett ki veszélyesen. Erről van szó:
Az instrukciókat szerencsére nem csak csehül, hanem angolul is közzétették, bájosan béna angolsággal. Ebből többek között kiderül, hogy a feliratok szerzője alábecsüli a víz erejét, olvasója pedig egészen biztosan beleesik a folyóba, a gát alá, ahol is nem tud majd úszni, levegőt venni, nem tudja, hol van, és még az áram (power) is elmegy. Így aztán meg is fullad, ahogy tették azt sokan.
Ha megtörténik a baj, semmi vész! Fontos, hogy a jelen lévők maradjanak nyugodtak, szóljanak az arra járó hajóknak, tartsák a szemkontaktust a fuldoklóval (“rám nézzél, ha hozzád beszélek!”), legyenek kreatívak és improvizáljanak. A legcukibbak az illusztrációs célú kis rajzocsák, amelyeken a víz alatt keringő fuldoklók valamiért sujtásos zakóba (Bocskay? Attila? Sosem tudtam ezeket!) öltöztetett arctalan figurák.
Kattintson a nagyobb változatért!
Bár az általunk megkérdezet csehszakértő (csehológus?) szerint a hazai nyelvű feliratok ennél korrektebbek, az egész mégis jól illusztrálja népeink közti különbséget. Arról a nemzetről beszélünk ugyanis, amely inkább kiröhögi a pályán bénázó focistáit ahelyett, hogy zsidózva-kurvaanyázva küldené el őket melegebb éghajlatra.
