Meghalt Ali Hamenei, Irán legfőbb vezetője; a válság miatt több mint 4000 magyar rekedt a Közel-Keleten

Hat tüntető meghalt, és húszan megsebesültek, miután demonstrálók megrohamozták az erősen védett amerikai konzulátust a pakisztáni Karacsiban – közölték helyi mentőszolgálatok. A rendőrség szerint több százan jelentek meg hirtelen az épületnél, a tiltakozás hátterében az USA és Izrael Irán elleni támadásai állhattak.

A CNN által hitelesített videókon látszik, ahogy a tüntetők áttörik a kordonokat, és botokkal verik az ablakokat, majd lángok csapnak fel az épületben; lövések hangja is hallható. Egyelőre nem ismert, hogyan halt meg a hat ember. Az amerikai személyzet mozgását már korábban is korlátozták a városban a feszült helyzet miatt.

Ali Hamenei ajatollah halála után egy háromtagú vezetői tanács vette át ideiglenesen Irán irányítását – jelentette az iráni állami média. A testület Maszúd Peszeskján elnökből, Golámhosszein Mohszeni-Edzsei igazságügyi vezetőből és az Őrök Tanácsának egyik tagjából áll, és addig gyakorolja a legfelsőbb vezető alkotmányos jogköreit, amíg a 88 tagú Szakértők Gyűlése ki nem jelöli Hamenei utódját. Egyelőre nem ismert, ki kerülhet az ország élére.

A nagy befolyással bíró Őrök Tanácsa 12 tagból áll, és az iráni politikai rendszer egyik kulcsszereplője, amely nemcsak az alkotmányosságot felügyeli, hanem érdemben meghatározza, kik indulhatnak választásokon.

Az amerikai elnök, Donald Trump a CBS Newsnak úgy fogalmazott: „vannak jó jelöltek” Irán vezetésére, de neveket nem közölt, ugyanakkor újabb megtorlással fenyegette Teheránt, ha folytatódnak az iráni támadások. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a mostani hadműveletet „a történelem leghalálosabb és legprecízebb légicsapásának” nevezte, amelynek célja az iráni rakétaprogram és haditengerészet megsemmisítése volt.

A hatalmi vákuum lehetősége miatt megszólalt Reza Pahlavi is, az 1979-ben megbuktatott iráni sah fia. A Washington Postban megjelent írásában jelezte: kész szerepet vállalni egy átmeneti időszakban, amely során új alkotmányt fogadnának el népszavazással, majd nemzetközi felügyelet mellett szabad választásokat tartanának.

Közben az ENSZ Biztonsági Tanácsában is kiéleződött a vita: Bahrein a térség arab államai nevében elítélte az iráni megtorló csapásokat, Irán ENSZ-nagykövete viszont az Egyesült Államokat okolta civilek haláláért, önvédelemre hivatkozva. Az amerikai ENSZ-nagykövet ugyancsak önvédelemre hivatkozott az ENSZ Alapokmányának 51. cikke alapján.

Szijjártó Péter közlése szerint a közel-keleti válság miatt a magyar külképviseletek folyamatosan dolgoznak, a konzuli call center megerősített létszámmal működik. A régióban tartózkodó, konzuli védelemre regisztrált magyar állampolgárok száma egy nap alatt jelentősen nőtt: a reggeli 1893-ról estére 4144-re emelkedett. A nagykövetségek folyamatos kapcsolatban vannak a helyi hatóságokkal, és arra kérik a magyarokat, hogy kövessék az ottani utasításokat.

A külügyminiszter szerint a térségben továbbra is intenzívek a harcok: Irán az éjszaka során folytatta a környező arab országok elleni rakéta- és dróntámadásokat. Az Egyesült Arab Emírségek felé 137 rakétát és 209 drónt indítottak. Több támadás érte a dubaji repülőteret is, köztük azt a terminált, amely a Magyarországra irányuló forgalmat bonyolítja. Csapások érték az abu-dzabi, dohai (Katar) és manamai (Bahrein) repülőtereket is.

A térség felett az aktív támadások miatt légtérzár van érvényben. A nagy légitársaságok, köztük a Qatar Airways és az Emirates, nem repülnek, utasaikat különböző szálláshelyeken helyezik el. Abu-Dzabi turisztikai hivatala jelezte: átvállalja a helyben rekedt turisták költségeit – tette hozzá a tárcavezető.

Az Iráni Forradalmi Gárda újabb támadásokat indított Izrael és a térségben található amerikai katonai létesítmények ellen – írja a CNN.

• Az izraeli hadsereg közölte, hogy több, Iránból indított rakétát észleltek, és a légvédelmi rendszerek aktívan reagáltak. Riasztások hallatszottak Izrael középső és déli régióiban.
• A CNN dubaji csapata reggel óta több detonációt hallott, és füstfelhőket látott a város felett. A hatóságok szerint egy légi elfogás darabjai a Business Bay fölött zuhantak le, tüzet okozva a Dzsebel Ali kikötőben, a város egyik legfontosabb kereskedelmi központjában.
• A katari fővárosban is több robbanást hallottak 7:30 körül. A belügyminisztérium tájékoztatása szerint 16 ember megsérült, és „korlátozott mértékű” anyagi károk keletkeztek.
• A bahreini állami média közlése szerint a légvédelem legalább 45 rakétát és 9 drónt semmisített meg az éjszaka folyamán. Geolokált felvételek füstöt mutatnak a manamai Crowne Plaza hotel környékéről.
• CNN által azonosított fotók szerint sűrű fekete füst szállt fel az iraki Erbíl repülőtér területéről. Az iráni Fars hírügynökség azt jelentette, hogy a városban reggel is erős robbanásokat lehetett hallani.

Szoros egyeztetésben állapodtak meg a G7-ek külügyminiszterei, miután megkezdődtek az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni légi- és rakétacsapásai. A japán külügyminisztérium közlése szerint a telefonos megbeszélésen az amerikai fél ismertette a legfrissebb fejleményeket és a várható további lépéseket.

A G7-csoport – Japán, az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia és Kanada – a jövőben is összehangolt fellépést ígér. Motegi Tosimicu japán külügyminiszter hangsúlyozta: Tokió a nemzetközi közösséggel együtt minden szükséges diplomáciai lépést megtesz Irán ügyében.

Az Európai Unió külön egyeztetést tart: Kaja Kallas, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője vasárnapra virtuális ülést hívott össze az uniós külügyminisztereknek, hogy áttekintsék az iráni helyzetet és a „gyorsan eszkalálódó közel-keleti fejleményeket”.

António Costa, az Európai Tanács elnöke közösségi oldalán elítélte az iráni támadásokat, amelyeket veszélyes katonai eszkalációnak tart. Az EU korábban az Egyesült Államokat és Izraelt is önmérsékletre szólította fel. Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter szintén a „katonai eszkalációs spirál” kockázatára figyelmeztetett.

Közben az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio lemondta hétfőre tervezett izraeli látogatását, amit a washingtoni külügyminisztérium a „jelenlegi helyzetre” hivatkozva tett meg.

(MTI)

Vasárnapra virradó éjszaka az iráni állami televízióban hivatalosan is közzétették Ali Hamenei legfőbb vezető halálát. Az alábbi videóban látható, ahogy a bemondó könnyek között a következőket mondja:

Egy egész életnyi, hoszeini szellemiségű küzdelem után – lankadatlanul és fáradhatatlanul –, magasztos és égi lelkületével, amely sziklaszilárdan állt az iszlám vezetésének hegyeként, a jóság és eltökéltség irgalmas atyja, a muszlimok vezetője és imámja, Őexcellenciája Szajjid Ali Hoszeini Hamenei ajatollah az iráni Iszlám Köztársaság szent oltárának védelméért folytatott útján megízlelte a mártíromság édes és tiszta italát, és csatlakozott a Legfelsőbb Mennyek Birodalmához.

Az Egyesült Államok és Izrael összehangolt légi- és rakétatámadásai Irán ellen „növelték a diplomáciai rendezés esélyét” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a CBS Newsnak adott telefonos interjúban.

Trump szerint a katonai műveletek „közelebb vihetik” Teheránt egy olyan megállapodáshoz, amely „a régió és az Egyesült Államok érdekeit is szolgálja”, miután Irán „nagyon komoly veszteségeket” szenvedett. Úgy fogalmazott: a diplomáciai megoldás lehetősége most „jóval nagyobb”, mint egy nappal korábban.

A csatorna vezető politikai elemzőjének, Robert Costának nyilatkozva Trump bizakodóan értékelte az eddigi hadműveleteket. Hozzátette: az iráni válaszlépések eddig kisebbek voltak annál, mint amire Washington és partnerei számítottak, ugyanakkor a helyzet gyorsan változik.

Arra a kérdésre, hogy Hamenei halála után ki irányítja Iránt, Trump azt mondta: tisztában van vele, ki vette át a vezetést, de ezt nem kívánja nyilvánosságra hozni. Megjegyezte, hogy „néhány jó jelölt” is képben van arra az esetre, ha a következő hetekben újraindulnak a tárgyalások.

Az elmúlt hetekben a Teheránnal folytatott egyeztetések az iráni atomprogramról nem hoztak áttörést. Az Egyesült Államok jelentős haditengerészeti és légierőket csoportosított a térségbe, Trump pedig március elejéig ultimátumot intézett Iránhoz.

A kongresszusi bírálatokra reagálva az elnök közölte: kész együttműködni a törvényhozással, ugyanakkor – mint fogalmazott – szükség esetén él végrehajtói hatáskörével is, hogy megakadályozza az Egyesült Államokra veszélyesnek ítélt lépéseket.

(MTI)

A 86 éves korában meghalt Ali Hamenei több mint 35 éven át volt Irán legfőbb vezetője, és meghatározó alakja a modern Közel-Keletnek. Homeini utódjaként keményvonalas, Nyugat-ellenes politikát vitt, miközben a Forradalmi Gárdát minden korábbinál erősebb hatalmi központtá tette.

Uralma alatt Irán regionális befolyása jelentősen nőtt, Libanonban, Irakban, Jemenben és Gázában is támogatott fegyveres csoportokat. Hazájában következetesen elfojtotta a reformkísérleteket és a tömegtüntetéseket, a 2009-es, 2019-es és 2022-es megmozdulások leverése ezrek halálát okozta.

Hamenei vezette át Iránt a nukleáris program körüli szankciók időszakán, és uralma a térség egyik legstabilabb – ugyanakkor leginkább elnyomó – rezsimjének kiépítését eredményezte.

(The New York Times)

Az IRNA iráni állami hírügynökség közlése szerint az átmeneti időszak irányítását Ali Hamenei ajatollah halála után az elnök, Maszúd Peszeskján, az igazságszolgáltatás vezetője, Golámhosszein Mohszeni-Edzsei, valamint a Vallásőrző Tanács egy jogtudósa veszi át.

Mohammad Mokhber: The responsibilities of the transitional phase after the martyrdom of Leader of the Islamic Revolution, Ayatollah Seyyed Ali Khameni will be managed by President @drpezeshkian, Judiciary Chief Gholamhossein Mohseni-Ejei, and a jurist from the Guardian Council.

— IRNA News Agency ☫ (@IrnaEnglish) March 1, 2026

Az iráni állami média megerősítette, hogy Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője az amerikai–izraeli légicsapások következtében életét vesztette. Az IRNA és a Fars hírügynökségek vasárnapi beszámolói szerint Hamenei „mártírhalált” halt.

Az állami televízió közlése alapján a legfőbb vezető teheráni rezidenciáján tartózkodott, amikor a támadás megkezdődött. Műholdfelvételek szerint az épület súlyos találatokat kapott.

Hameneit irodájában érte a halál, amit a televízió „annak bizonyítékaként” említett, hogy mindvégig „a nép között élt, és felelősségét a frontvonalban teljesítette”, szembeszállva azzal, amit az iráni tisztviselők „globális arroganciának” neveznek.

Iráni híradások szerint a légicsapásban életét vesztette Hamenei lánya és veje, valamint egyik menye és unokája is.

A kormány 40 napos nemzeti gyászt és hétnapos országos munkaszünetet rendelt el.

Az iráni kabinet figyelmeztetett, hogy egy ilyen „óriási bűncselekmény” nem maradhat megtorlás nélkül. A Forradalmi Gárda „kemény, határozott és elrettentő választ” ígért, és közölte: „a valaha volt legintenzívebb támadó művelet” vár Izraelre és az Egyesült Államok közel-keleti bázisaira.

(MTI)