A korábbi években megszokott tempós drágulás helyett visszafogottan nyitotta az évet az albérletpiac. A KSH–ingatlan.com-lakbérindex legfrissebb adatai szerint januárban országosan és Budapesten havi összevetésben egyaránt 1,3 százalékkal nőttek a bérleti díjak. Ennél visszafogottabb év eleji havi drágulásra legutóbb 2021 elején volt példa, a koronavírus-járvány kellős közepén. Éves összevetésben a lakbérek országosan 5, Budapesten pedig 5,1 százalékkal emelkedtek, ami lassulást jelent a decemberi 5,4, illetve 5,6 százalékos éves dinamikától. Az albérletár-emelkedés tempója ráadásul már jóval elmarad a tavaly januári 9 százalék feletti éves mutatóktól.
Bár a januári hónapokban az év eleji keresetnövekedések és fizetésemelések rendszerint felfelé hajtják a bérleti díjakat is, a bérbeadók idén nem tudnak olyan mértékben emelni, mint a korábbi években, ami egy sajátos és intenzív versenyhelyzetet teremt a piacon
– értékelte a friss adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Az utóbbi évek leggyengébb rajtját produkálta az albérletpiac
Az albérletpiaci kínálat jelenleg 16,8 ezer kiadó ingatlanból áll, ami éves összevetésben 6 százalékos szűkülést mutat. Az előző hónapok csökkenő albérletárai miatt ugyanis a keresők felszívták az elérhető kiadó ingatlanokat, ám a 2026-os év rendkívül gyengén indult a keresleti oldalon. Január eleje és február közepe között, az év első hét hetében a kereslet 18 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
2026 első hét hetében 135 ezer telefonos érdeklődést mértünk a kiadó lakások és házak iránt. Ezek a számok jóval alacsonyabbak a korábbi években megszokott számoknál, és masszív lassulásra utalnak, de összességében nem jelentenek meglepetést. A visszaesés ugyanis elsősorban az Otthon Start Program hatása, ami rengeteg potenciális és tényleges bérlőt szívott el a piacról, akik inkább a saját tulajdonú ingatlan megszerzését választották
– fogalmazott Balogh László.
Mennyiért kínálják most a kiadó lakásokat?
Az ingatlan.com friss piaci körképéből kiderül, hogy február közepén Budapesten 260 ezer forint volt a lakbérek középértéke. A legnagyobb választékkal rendelkező kerületek közül a VI. kerületben 290 ezer, a XIII. kerületben 270 ezer, a XI. kerületben pedig 279 ezer forint ez az összeg. A VII., VIII. és IX. kerületben pedig egyaránt 250 ezer forinttal számolhatnak a bérlőjelöltek. Az V. és a II. kerület továbbra is kiemelkedik mezőnyből a 362,5 ezer és 360 ezer forintos mediánnal. A másik végletet egyaránt 200 ezer forinttal a X., a XIX., a XXI. kerület jelenti.
A vidéki nagyvárosok közül Debrecen a legdrágább, ahol 220 ezer forint a lakbérek havi középértéke. Utána Győr és Székesfehérvár következik 200-200 ezer forinttal. Számos vármegyeszékhelyen, Nyíregyházán, Pécsen, Szegeden, Szombathelyen, Tatabányán és Veszprémben 180 ezer forint lakbérek mediánja.
Még várni kell az „igazság pillanatára”
Az albérletpiaci várható tendenciákról Balogh László azt mondta, a lakbérek emelkedésének jelentős lassulása alapján arra lehet számítani, hogy a fizetések nominális növekedése miatt az albérletárak középtávon emelkedőn maradnak, de a drágulás tempója egyre szerényebb lesz.
Hozzátette:
Az idei évben az igazság pillanata az albérletpiac változásának irányait tekintve július-augusztusban várható. Ekkor indul az albérletpiaci főszezon, és az is kiderül, hogy a bérleti díjak és a kereslet milyen irányba mozdul el. Addig éves összevetésben visszafogottabb kereslet és lassuló albérletár-emelkedés jellemezheti a piacot.
