Mintegy 7500 éves leletre bukkantak Erdélyben, Sepsiszentgyörgy külterületén – számolt be róla az Arkeonews. Az újkőkorszakból származó, agyagból készült szobrocskát a Sepsi Duna Aréna villamoshálózatának fejlesztését megelőző feltárások alkalmával fedezték fel.
Az ásatásokat folytató, helyi Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum közleménye szerint a régészek egy Krisztus előtt 5800 és 5500 közöttre tehető település maradványait találták meg, és erről a lelőhelyről került elő a szobrocska is. A szakértők úgy vélik, a mindössze 6 centiméter magas figura egy nőt ábrázolhat, széttárt karokkal.
Az alkotást az úgynevezett Starčevo–Körös kultúra tagjai készíthették, akik Délkelet-Európa egyik első földművelő közösségét alkothatták. A korai középkorban ez a kultúra jelentős szerepet játszhatott abba, hogy a földművelési praktikák elterjedtek a Balkán-félszigeten, valamint a Kárpát-medencében.
A figura pontos funkciója nem ismert, de a szakértők azt feltételezik, hogy valamilyen rituális vagy vallási jelentősége lehetett, esetleg valamilyen védelmező amulett lehetett. Dr. Puskás József régész, az ásatások egyik résztvevője a Székelyhonnak azt nyilatkozta, elképzelhető, hogy egy földanyához kapcsolható termékenységi szimbólumról van szó.
Erdély és Románia egyéb területei az őskor óta lakottak, ezért nem ritkán kerülnek elő onnan érdekes régészeti leletek. Ehhez hasonló esetekről lapunk alábbi cikkeiben számolt be:
