Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta, hogy a szerdai kormányülésen meghallgatták Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszámolóját „a februárban érkező emelt bérekről, családtámogatásokról és nyugdíjakról”. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a 25 év alattiaknak, a 30 alatti egygyermekes, a 40 év alatti kétgyermekes és a három- vagy többgyermekes édesanyáknak nem kell szja-t fizetniük Magyarországon. A kormány célja évek alatt megvalósítani azt, hogy a kétgyermekes anyáknak jövő évtől 50 év alatt, azt követően 60. életévükig, azután pedig egyáltalán ne kelljen szja-t fizetniük.
A kormány tagjai meghallgattak egy, a Kárpátalján zajló ukrán katonai sorozásról szóló jelentést is. Gulyás azt mondta, hogy Sebestyén József 2025-ös halála után nemrég egy másik, egészségügyi problémákkal küzdő kárpátaljai magyar is életét vesztette sorozás közben. A kormány elutasítja a Kárpátalján folytatott „kényszersorozást”, és kitiltott a schengeni övezetből három ukrán katonai vezetőt, akiket felelősnek tartanak érte.
Az Otthoni Energiatároló Programra 75 ezren nyújtottak be pályázatot, ezért a kormány megemeli az eredetileg a célra szánt 100 milliárd forintos keretösszeget, mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A közmédia a főpolgármester által vérfagyasztónak nevezett, a szolidaritási adó elleni közigazgatási perek és jogvédelem lehetőségét visszamenőlegesen is eltörlő rendelettel kapcsolatban azt kérdezte, a kormány hogyan tud így belenyúlni az igazságszolgáltatás munkájába. Gulyás a válaszadást onnan kezdte: Karácsony Gergely az elmúlt másfél évben folyamatosan arról beszélt, hogy napok kérdése, és csődbe megy Budapest, de „hála a jóistennek” ez nem történt meg. Szerinte a főpolgármesternek eleget kéne tennie a jogi kötelezettségeinek, aki „ha nem minden alkalommal a kormánnyal való vita lehetőségét keresné”, a budapestieknek is jobb lenne.
Azt mondta, a konkrét ügyben született már két hete alkotmánybírósági döntés, aminek a kormányrendelet megfelel. Hozzátette, a kormány mindig is azt képviselte, hogy [a Budapestet sújtó szolidaritási adók ügyében] nem közigazgatási eljárásról van szó, ezért a jogvédelem fogalma sem értelmezhető.
A miniszter szerint „a főváros fordítva ül a lovon”, ugyanis az tévedés, hogy a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy a szolidaritási adó elkobzó jellegű Budapest esetében. A törvényszék fordult az Alkotmánybírósághoz, ami meghozta a határozatát az ügyben, tette hozzá. Mint mondta, a közteherviselési kötelezettségekről, azok mértékéről lehet politikailag vitatkozni, de arról nem, hogy azoknak eleget kell tenni.
Gulyás Gergely szerint nincs olyan, hogy Lázár-ügy. A rendőrség konkrétan cáfolta az építési minisztert, aki arról beszélt, hogy igazoltatták a gyöngyösi fórumán tiltakozókat, és innen tudják, milyen állítólagos bűncselekményeket követtek el. A kancelláriaminiszter szerint azonban nem Lázár János beszélt igazoltatásról, hanem az RTL. Mint mondta, a miniszterek nemzetbiztonsági védelmet élveznek, a kockázatokat pedig jelzik nekik a hatóságok. Később hozzátette még, hogy rutinszerűen beazonosítják a minisztereket érintő fenyegetésekben részt vevőket. Emellett a gyülekezési jog alá tartozó rendezvények is védelmet élveznek.
Lázár János a sajtóra (tehát a kormányzati Magyar Nemzetre) hivatkozva hirdette azt, hogy milyen bűncselekményeket követtek el az ellene tiltakozók, magyarázta a kancelláriaminiszter. Úgy gondolja, hogy azoktól indokolt bocsánatot kérni, akikről valótlanul állították, hogy bűnöző, de „önmagában a erkölcsi bizonyítvány nem perdöntő” a témában, mert abban csak egy ideig visszamenőleg kell feltüntetni a bűncselekményeket.
A kitörés napján mások megverésével összefüggésben 8 év börtönre ítélt, német Maja T. esetében a miniszter szerint enyhe ítélet született, de a 8 év „a minimum”, amit megérdemelt.
Gulyás az Index kérdésére azt mondta, hogy a Benes-dekrétumok elleni tüntetésről elvitt magyar politikus ügyében Szijjártó Péter tiltakozott és kommunikált is a szlovák kollégájánál. Hozzátette, hogy a kollektív bűnösség elvével együtt a szólásszabadság ilyen korlátozását is elfogadhatatlannak tartják. Úgy véli, hogy egyébként a szlovák alkotmánybíróság más döntést nem nagyon tud majd hozni, mint hogy eltörli a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos btk.-módosítást.
A miniszter a reptéri gyorsvasúttal kapcsolatban elmondta, hogy a koncessziós eljárás kiírása után a résztvevők szakmai kérdéseket nyújtottak be, ami miatt 30 nappal meghosszabbították ezt a részfolyamatot.
Miért titok, hol kampányol, merre jár Orbán Viktor, miért csak utólag, a Facebookról lehet értesülni erről? – kérdezte az ATV. „Van, amit nyilvánosságra hozunk, van, amit nem” – válaszolta Gulyás, aki szerint „különösebben rejtettnek” nem lehet nevezni a miniszterelnök nyilvános megjelenéseit.
Vitézy Dávid azt állítja, hogy Lázár János a HÉV-beszerzések ügyében 144 milliárd forintos kárt okozott az országnak. Az ügyben volt egy közbeszerzési kiírás, ami eredménytelen lett, azt újból ki kell írni, az pedig nem igaz, hogy elbukta volna a HÉV-ekre felhasználható uniós támogatást, mondta.
A miniszter szerint teljesen le van zárva az ezekben a napokban két éve történt kegyelmi ügy.
Gulyás Gergely kérdésre azt válaszolta, hogy a Tisza új külpolitikai vezetőjével, Orbán Anitával talán nem is találkozott, maximum egy kézfogás erejéig. Az nem meglepő szerinte, ha már nem fideszesek olyan emberek, akik 15-20 éve még azok voltak.
A RTL a kényszersorozás miatt kitiltott ukránokkal kapcsolatban megkérdezte, hogy hány orosz állampolgárt tiltott ki a kormány, amikor Oroszország Munkácsot bombázta. A miniszter nem tud ilyen illetőről.
A 24.hu továbbra sem vesz részt a Kormányinfókon, ennek okairól itt írtunk.
