Továbbra sem lehet tudni, miből kell emelt szinten érettségizniük 2013-ban a diákoknak, amennyiben felvételizni szeretnének egyetemre-főiskolára. Egy nyári törvénymódosítás szerint két év múlva megszigorítanák a felvételi követelményeket, ennek pontos tartalmát 2010. október 30-ig miniszteri rendeletben kellett volna kiadnia a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának (NEFMI). Az oktatásért felelős államtitkárság azonban a mai napig nem tette közzé a rendeletet, pedig az, mint megtudtuk, titokban el is készült.
Százezer diák jövőjével játszanak
Az fn.hu-n korábban azt is megírtuk, hogy Hoffmann Rózsa államtitkár megpróbálta a törvényszegést feloldani egy a „költségvetési salátatörvénybe” iktatott erről szóló (a nyári módosítás hatályon kívül helyezését előíró) passzussal, azt azonban a parlamenti többség leszavazta. Így ma is az a Pósán László-Pokorni Zoltán által beterjesztett törvény van érvényben, amit nyáron fogadott el a Ház, és ami kőbe vési a több mint negyedéve lejárt határidőt.
Bár mindez látszólag a hosszú ideje kirobbant Pokorni-Hoffmann vita egy fejezete, de a másik oldalról közel 100 ezer diák döntését befolyásolja, hogy milyen feltételek mellett tudnak továbbtanulni két év múlva. A nyári törvénymódosítás azért született, – és a kidolgozott, de be nem mutatott kormányrendelet szintén ezt tartalmazta -, hogy némileg szigorítsák a felsőoktatásba való bejutás feltételeit. Ma az adott felsőoktatási intézmény határozza meg, mely szakokra, milyen szintű érettségit ír elő. A legtöbb szakra – a hallgatókért folytatott harc okán – elég volt a középszintű érettségi is.
Hoffmann-Pokorni: 2-1
A Hoffmann Rózsa-féle új felsőoktatási törvény továbbmegy a szigorításban: rögtön két emelt szintű matúrát írna elő (akár annak színvonalcsökkenése mellett is). Az oktatási bizottság elnöke sem utasítja el, hogy középtávon két emelt szint legyen a feltétel, de csak fokozatosan emelné a követelményeket. Pokorni Zoltán úgy véli, két év múlva a legtöbb szakra elég egy emelt szintet elvárni a diákoktól.
Hoffmann Rózsa nyilván arra számít, hogy elfogadják még tavasszal a felsőoktatási törvényt, bár jelen állás szerint semmi garancia nincs erre. Múlt pénteken Navracsics Tibor közigazgatási miniszternél egyeztettek – immár másodszor – az államtitkárság, valamint a hallgatók, a rektorok, az érintett egyéb minisztériumok képviselői, aminek eredményeképp hamarosan előáll egy – új közigazgatási műfajnak is tekinthető – alapvetés. Tehát a felsőoktatási törvény 51 oldalas koncepciójának vitája végén a kormány elé – ha minden igaz – egyelőre egy négyoldalas szöveg kerül. Hogy ebből lehet-e még idén nyárig törvény, erősen kétséges.
Az igazgatók csúsztatnák a reformot
Ám a most másodikos gimnazistáknak és szakközépiskolásoknak lassan dönteniük kell, hogy az utolsó két évfolyamon milyen tárgyból akarnak erősebb (több óraszámú) felkészítésre, közkeletű néven fakultációra járni. Az fn.hu által megkérdezett gimnáziumokban május közepi határidőt jelöltek meg az iskolavezetők erre. Mint a Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója elmondta, ez a végső határidő, de nyilván már most tájékozódnia kellene a diákoknak, hogy a kívánt egyetemi szakokra milyen feltételekkel juthatnak be, hiszen ettől függ a választandó fakultáció is. Edényi László úgy véli, hogy a szűk határidő miatt jobb volna elcsúsztatni a felvételi rendszer átalakítását egy évvel.
Ezzel egyetért a Klebelsberg Kuno Gimnázium igazgatója is. Rósa Viktor, kérdésünkre azt is elmondta, hogy – bár valahogy megoldják – de nehéz ilyen bizonytalan helyzetben a pedagógusokkal, az órabeosztásokkal is tervezni. Az iskolavezető egyénként úgy véli, az új oktatási törvények sorrendje is rossz. Először a közoktatási reformot kellene bevezetni, csak aztán az arra épülő felsőoktatási változtatásokat.
