A Híradó úgy tudja: mindhármukat a lakásáról, illetve jelenlegi munkahelyéről állították elő, és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolják őket. Az ügyészség szerint ugyanis a moszkvai kereskedelmi képviselet épületét áron alul adták el, és ezzel “7 milliárd forint kárt okoztak az államnak” – tudatta Fazekas Géza szóvivő.
Tátrai Miklós az első számú gyanúsított, aki decemberig előzetes letartóztatásban volt azért, mert szintén hűtlen kezeléssel gyanúsítják a sukorói telekcsere miatt.
“Abszurd és alaptalan, ami történt”
Fekszi Márta
Horváthné Fekszi Márta ügyvédje, Papp Gábor reagált a történtekre, azt mondta, panaszt tettek a mai intézkedések ellen, amelyeket “abszurdnak és alaptalannak” nevezett.
Szerinte ügyfele a múlt évben kétszer is tisztázta szerepét az ügyben. “Tavaly augusztusban 15 oldalas vallomást tett. Az őrizetbe vételre semmilyen törvényes lehetőség nem állt fenn, mert Horváthné Fekszi Márta saját maga megjelent a korábbi idézéseken” – fejtette ki a védő.
“Nincs pénz felújításra”
A képviselet épületéről 2005-ben készült először adásvételi szerződés, ezt azonban nem írták alá. 2006-ban viszont felhatalmazást adott arra a kormány, hogy 3,5 milliárd forintért eladják. A Külügyminisztérium 2007-ben azzal érvelt a tranzakció mellett, hogy az ingatlan fenntartása veszteséges és a felújítása túlságosan drága volna. Úgy fogalmaztak: “a külkereskedelmi kapcsolatokban nincs szükség éttermet, szállodát is magában foglaló kereskedelmi képviseletre”.
Több magyar cég hibának tartotta, hogy megválnak egy ilyen helytől, hiszen közel van az orosz kormányszékházhoz, az amerikai nagykövetséghez, egy metróállomáshoz, és nagy parkoló is tartozik hozzá. Ráadásul a szakértők a legértékesebbek közé sorolták ezt a 17 ezer négyzetméteres házat a világ egyik legdrágább városában.
Előbb utalt, aztán nyert az offshore cég
Ezután, 2008-ban ismét 3,5 milliárd forintért akarták értékesíteni egy zártkörű pályázat keretében, amit a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air nyert. A fideszes Németh Zsolt, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának akkori elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a cég már fél évvel a végeredmény kihirdetése előtt, 2008
márciusában átutalta egy ciprusi bejegyzésű offshore cégen keresztül a
vételárat a Magyar Nemzeti Banknak.
A politikus szerint Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet felhatalmazás nélkül, tehát törvénysértően írta alá a dokumentumot, amely az eladásról szólt.
2009 óta vizsgálódnak
2009 szeptemberében az Állami Számvevőszék azt javasolta a pénzügyminiszternek, vizsgáltassa ki az értékesítés körülményeit. Akkor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. azzal magyarázta az ügyletet, hogy csak zártkörű pályázatot lehetett kiírni egy 1973-ban született magyar-szovjet jegyzőkönyv alapján. A befolyt vételárrész pedig azért került elkülönített számlára, mert az még a szerződés megkötése előtt érkezett meg az MNV Zrt.-hez, így azt az év végén a kötelezettségek között kellett nyilvántartani.
Nem egyértelmű ki és mikor jutott az ingatlanhoz
A Központi Nyomozó Főügyészség 2009. november 30-án rendelt el nyomozást az ügyben. Faller Jenő külügyi szakállamtitkár decemberben azt nyilatkozta: “A rendszerváltozás után folyamatosan csökkent a képviselet kihasználtsága, amely egyébként az orosz állam telkén álló, magyar állami tulajdonban lévő épületegyüttes, és amelynek a Külügyminisztérium a vagyonkezelője”.
Arról, hogy kihez is tartozik, Ablonczy Bálint újságíró a Magyar Televízió Este című műsorában nyilatkozott. Szerinte jogilag szövevényes az ügy, hiszen a hetvenes években húzták föl az építményt, egy olyan földterületen, amire elővételi joga volt az oroszoknak.
Úgy látja, nehezen felderíthető az ügy háttere, hiszen nem lehet tudni mikor kelt el az ingatlan, ami 2008-ban még szerepel a külügy vagyonnyilvántartásában és a vásárló offshore cég azóta Belize központú lett. Ettől függetlenül úgy véli két forgatókönyv merül fel, vagy orosz vagy magyar üzleti érdek áll az adásvétel mögött.
Tudták, mennyit ér
Ablonczy Bálint
A Heti Válasz publicistája arról is beszámolt, hogy a lap birtokába került egy dokumentum, amit a közvetítésben szereplő orosz iroda állított össze és juttatott el a magyar nagykövetségre. Ebben összegezték, hogy 8-10 milliárd forintért lenne érdemes eladni az épületet. Székely Árpád, volt nagykövet viszont azt mondta Ablonczynak, nem tudott erről.
Az újságíró tudomása szerint az is különös, hogy a Külügyminisztérium adatai bizonyítják: 200 milliót költöttek az épületre 2004-ben és hogy nem vehettek részt az eljárásban olyanok, akik irodával rendelkeztek ott.
ÁSZ: nem volt felhatalmazásuk
Az Estében felidézték azt is, ami a keddi zárt ülésen készült jegyzőkönyvben áll, miszerint az ÁSZ képviselője közölte: a tisztségviselőknek semmiféle felhatalmazásuk nem volt az ingatlan eladására.
“Amikor követtem az eseményeket az döbbentett meg a legjobban, hogy a hivatalos állami szereplők egymásra hárították a felelősséget, dobálták, mint a forró téglát” – tette hozzá Ablonczy, aki arról is szót ejtett, hogy Veres János pénzügyminiszter beperelte a Heti Választ, amikor azt írta: tudnia kellett az ügyről. “A pert elveszítette. Ezután lett a keleti kapcsolatokért felelős miniszteri biztos.”
“Hamarosan ki fog derülni az is, milyen szinten akarják vállalni a felelősséget” – összegzett az újságíró a Magyar Televízióban.
