Pirulák és étrendek
A gyógyszerekkel történő gyógyítás tipikusan az amerikai és európai társadalom sajátjának mondható. A keleti orvoslás tanításai szerint olyan betegségekre, mint a stressz vagy a depresszió nem megoldás dokihoz rohanni és pirulákat felíratni. Ilyen esetekben inkább vegyünk erőt magunkon, kezdjünk el sportolni, szórakozni, beszélgetni, lazítani. Persze ha vírusos megbetegedés és lázrohamok gyötörnek, ne az edzőteremben keressük a gyógyulást, forduljunk orvoshoz!
Egyet reggelire, egyet ebédre, egyet vacsorára – tuti ez kell Neked?!
Az egészség megőrzésének (a friss levegő és nyugalom mellett) fontos része a helyes táplálkozás. Nincs könnyű dolgunk, hetente jelennek meg új étrenddivatok: vannak vegetáriánusok, paleolit vagy szénhidrátszegény diétát követők, testkontrollhívek, Norbi-update fanatikusok – és ki tudja még hány másik módszer létezik. Fontos leszögezni, mindenkinek más válik be, a lényeg az, hogy az állandósult életmódváltozás pozitív hatással legyen a szervezetünkre és a közérzetünkre egyaránt.
Törekedjünk megtalálni a számunkra legmegfelelőbb étrendet
Kissé szkeptikus vagyok, személy szerint imádom a sült krumpli + hamburger kombót, amit ha valami szénsavas-cukros löttyivel leöblíthetek, az maga a Kánaán. Ha minden igaz, ezt hívják “mindent eszek, ami jólesik” elvnek, ami ugyan egyelőre semmilyen fizikai vagy lelki gondot nem okozott, de az ördög nem alszik, a mértéket meg kell tartani. A nagy étrendmágusok kevés dologban értenek egyet, de az biztos, hogy a rendszeres sportolás és a napi minimum 2 liter folyadékbevitel feltétlen szükséges az egészség megőrzéséhez. Továbbá az sem meglepő, hogy egyik módszer sem pártolja a dohányzást és az alkoholfogyasztást.
Táplálékkiegészítők
A táplálékkiegészítők az 1980-as években tűntek fel, kezdetben pezsgőtabletták formájában. Eleinte főként ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmaztak a napi javasolt fogyasztási mennyiségben. Fontos megjegyezni, ezek nem gyógyszerként engedélyezett termékek, nem várhatunk tőlük betegségmegelőző vagy gyógyító hatást. Ahogy a neve is mutatja, nem étkezés helyett, hanem annak kiegészítéseként használjuk.
|
A szervezetnek szüksége van vitaminokra, ásványi anyagokra és antioxidánsokra is – gyakran nincs időnk mindenből elegendőt bevinni a szervezetünkbe. Ne feledjük, az alkohol, a dohányzás és a stressz megakadályozzák ezeknek az anyagoknak a felszívódását, ilyen esetekben még kitűnő étrend mellett is indokolt lehet a termékek használata. |
Mik azok az antioxidánsok?
Az antioxidánsok szervezetünk egyik létfontosságú alkotóelemei. Jelentése oxidációt (égést) késleltető vagy gátló anyag. Egy részükhöz csak növényi táplálékon keresztül tudunk hozzájutni, más részüket pedig csak állati eredetű ételek tartalmazzák. Elsősorban a szervezet anyagcsere és lebontó folyamataiért felel, továbbá a szabad-gyököket is képes hatástalanítani. Hosszú távú éllettani hatásuk nem egyértelmű, napjainkban is számos (egymásnak ellentmondó) kutatás foglalkozik velük.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szerint az új készítményekben megjelenhetnek tisztázatlan élettani hatású vagy gyógyszerhatóanyagok is. A sok száz termék miatt az a laborvizsgálatok nem mennek valami gyorsan, törekedjünk az ellenőrzött termékek vásárlására. A törvény szerint a terméken tilos a gyógyító hatás sugalmazása is.
Rengeteg termék van, tényleg figyeljünk oda, mit veszünk le a polcról
Vitaminok
A tudomány a XX. század elején jutott el odáig, hogy összegezze a tapasztalatait a vitaminokkal kapcsolatban. A vitamin egy olyan szerves vegyület, amit nem kémiai szerkezete, hanem biokémiai aktivitása alapján sorolunk osztályokba. Oldhatóságuk alapján további két nagy csoportra oszthatóak, vannak zsírban oldódó (lipovitaminok) és vízben oldódó vitaminok.
A legtöbb élőlény szervezete kis mennyiségben képes előállítani vitaminokat, például az ember napsütés hatására D-vitamint, a legtöbb állat szervezete C-vitamint képes előállítani. Érdekes, hogy amely az egyik élőlény számára vitamin, a másiknak már nem az. Az esszenciális aminosavak, és az esszenciális zsírsavak nem számítanak vitaminnak, mert nagy mennyiségben van szükség rájuk. Mára tizenháromra csökkent a tudomány által elismert vitaminok száma.
Az emberek többnyire tápanyag formájában kénytelenek hozzájutni a vitaminokhoz, egy jól összeállított vegyes étrend képes fedezi a teljes vitaminszükségletünket. Az ételek elkészítése során ügyeljünk arra, hogy a konyhai műveletek (főzés/sütés) során a vitaminok 20-50 százaléka elbomolhat, elveszhet.
Változatos étrenddel hozzájuthatunk a vitaminok túlnyomó részéhez
A vitaminok hiánya először szervezeti zavarhoz, majd megbetegedéshez vezet. Sajnos nem minden vitaminhiányos állapot a rosszul megválasztott étrend eredménye, például a B12- és K-vitamint a normális bélbaktérium-flóra állítja elő. Ha azonban a szervezetben (pl. a tápcsatorna egy részének műtéti eltávolítása miatt) felszívódási zavarok lépnek fel, vagy antibiotikumos kezelés következtében elpusztul a bél baktériumflórája, kialakulhat a hiánybetegség.
A gyakori zsibbadás és vérszegénység B12-vitamin hiányát jelzi, a farkasvakság A-vitamin, az angolkór D-vitamin elmaradásakor jelentkezik. A C-vitamin hiánya esetében fellépő betegség a skorbut. Jellemzője a kiszáradt bőr, emésztési zavarok, fogínysorvadás (fogínyvérzés), következtében meglazult fogak. Hosszabb időn, (éveken, évtizedeken) keresztül fennálló C-vitamin-hiány esetén rendkívüli mértékben megemelkednek a szív- és érrendszeri kockázatok vagy a rák kialakulásának veszélyei. Az érelmeszesedés és a szívroham kialakulásának egyik közvetlenül visszavezethető oka lehet a C-vitamin hiánya.
Léteznek dokumentációk arra, hogy egyes vitaminok nagy mennyiségű szedésének mellékhatásai vannak. Minél magasabb a túladagolás mértéke, annál erősebbek a mellékhatások. Kizárólag természetes élelmiszer-fogyasztással általában nem érhető el a túladagolás. A vitaminok túladagolása csak ritkán okoz maradandó megbetegedést. Gyakran a vitaminkészítmények adalékanyagai okozzák a mellékhatásokat – néhány esetben maradandót is. A tolerált mennyiség személyfüggő, korreláció mutatkozik a kor, nem, egészségi terheltség és a vitaminszükséglet között.
Bioélelmiszerek
Napjainkban már nem csak élelmiszereken találkozunk a “bio” és “öko” szavacskákkal, megjelentek napi használati tárgyakon, vegyipari termékeken, elektronikai eszközökön, ruhákon és bútorokon is. Ez gyakran csak reklámfogás, hiszen elképesztően pozitív sugallata van a jelölésnek, alkalmazása pedig nem egyértelműen szabályozott. Szerencsére egészen más a helyzet a mezőgazdasági alapanyagok és élelmiszerek esetében.
Egyenesen a nagyi veteményeséből: lédús, ízletes, természetes – Mi kell még?
Az emberiség évezredeken keresztül kizárólag bio-élelmiszereket fogyasztott. A modern mezőgazdaság csak az ipari forradalom után kezdett kialakulni, a munkagépek elterjedésével a mesterséges anyagok használata is növekedni kezdett. A nagyüzemi mezőgazdaság káros mellékhatásai a XX. század elején már világossá váltak, az első világháború után Közép-Európában több biogazdálkodást támogató mozgalom jött létre.
Mi számít bioélelmiszernek?
Az Európai Unió illetékes szabályozása szerint a bioélelmiszer olyan gazdálkodási rendszer terméke, amelyben tartózkodnak az ember által készített műtrágyák, növényvédő- és rovarirtó szerek, növekedésszabályozók és takarmány-kiegészítők alkalmazásától. Mindezek alternatívájaként a rendszer a vetésforgóra, az állati és növényi eredetű trágyákra, a mechanikai gyomirtásra és a kártevők elleni biológiai védekezésre támaszkodik.
Szomorúan tapasztaljuk, hogy a biotermékek gyakran kétszer-háromszor annyiba kerülnek, mint az iparilag klónozott társaik. Sokan hiába szeretnének tudatosan vásárolni, egyszerűen nem tehetik meg, hogy egy doboz tejért vagy egy kiló almáért 500-700 forintot fizessenek. A szemléletformálás sok éve elkezdődött, Európa alapvetően jó irányba halad, elterjedni viszont csak úgy tud, ha szélesebb réteg számára is megfizethetővé válik.
