Belföld

A moszkvai ügylethez „nagyobb létszám kellett”

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) igazgatóhelyettese szerint a moszkvai ingatlan értékesítésének megvalósításához "magasabb szinten, oldalági szinten és ügyintézői szinten is nagyobb létszám kellett" - mondta Podonyi László a tv2 Mokka című műsorában.

A moszkvai kereskedelmi képviselet ingatlanjának 2008-ban történt elidegenítésével kapcsolatban a Központi Nyomozó Főügyészség szerdán kezdeményezte Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium akkori államtitkára, Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója és Székely Árpád volt moszkvai nagykövet előzetes letartóztatását jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt, a nyomozati bíró azonban csütörtökön szabadlábra helyezte a gyanúsítottakat.

Podonyi László arra a kérdésre, kinek kellett volna észrevennie, hogy az értékesítésnél valami nem volt rendben, azt válaszolta: a vagyontörvény egyértelműen azt mondja, hogy az állami vagyonért a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő menedzsmentje felel. „A tulajdonosi ellenőrzési igazgatóság meg is állapította, hogy ők tudtak ezekről a dolgokról” – hangsúlyozta. Nehéz tehát magyarázni azt, amit a számvevőszékkel szemben is fenntartottak: nem tudtak arról, hogy befolyt a pénz – fűzte hozzá.

Érdekességként említette: banki jelzésből tudják, hogy már 2005-ben is történtek ügyletek. Véleménye szerint, ha 2007 őszén nem változott volna a vagyontörvény, akkor ezeket az ügyleteket nem tudták volna megvalósítani.
Az ÁSZ igazgatóhelyettese kifejtette: korábban a pénzügyminiszter egyértelmű jóváhagyása kellett volna minden 250 millió forintos vagyon kikerüléshez. „Ezt senki nem vállalta volna be” – fogalmazott.

„Nem szeretném azt sugallni, hogy ezért történt a vagyontörvény bevezetése – hangsúlyozta az igazgatóhelyettes, de hozzátette: „a vagyontörvény ilyen típusú bevezetése hozzájárult ahhoz, hogy ilyen dolgok történhessenek”. A szabadlábon védekező három gyanúsított a nyomozóhatóság szerint – az árfolyamveszteségre is tekintettel – a magyar államnak összesen csaknem 7 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott.

A megalapozott gyanú lényege szerint az akkori moszkvai magyar nagykövet – a Külügyminisztérium mint vagyonkezelő nevében eljárva – érvényes felhatalmazás hiányában, a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok megkerülésével 2008. március 14-én szerződést írt alá egy ismeretlen tulajdonosi hátterű, külföldi bejegyzésű társaság képviselőjével a magyar állam tulajdonát képező, a külügyi tárca vagyonkezelésében lévő moszkvai kereskedelmi képviselet ingatlanának elidegenítéséről.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik