Az AB azzal indokolta döntését, hogy a szabály „aránytalanul és ezért alkotmányellenesen korlátozza a közhivatal viseléséhez való jogot”. Emellett megállapították, hogy hiányoznak a felmentés jogszerűségének elbírálásához szempontot adó törvényi szabályok.
Az Ab arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a törvényhozó széles körű döntési szabadsággal rendelkezik a felmentés feltételeinek szabályozásában, de ez nem terjed odáig, hogy korlátlan döntési jogkört adjon a munkáltatónak a közhivatalt betöltő tisztviselő felmentésére.
„Az Ab nem vitatja, hogy a közigazgatás hatékonyságának, teljesítményének és színvonalának emelése indokolhatja a közigazgatásban dolgozó tisztviselők felmentésének megkönnyítését, azonban az Országgyűlésnek olyan új szabályozást kell alkotnia, amely összhangot teremt a kormánytisztviselők alkotmányos jogainak védelme és a kormányzati célok megvalósítása között” – fogalmaz a testület.
Az Ab döntésénél figyelembe vette az európai normákat, az Európai Szociális Chartának és az Európai Unió Alapjogi Chartájának az indokolatlan elbocsátással szembeni hatékony védelemre vonatkozó szabályait, valamint az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által a köztisztviselők jogállásáról alkotott ajánlását is, amely a köztisztviselők felmentésével kapcsolatosan követelményként fogalmazza meg, hogy a köztisztviselői jogviszony megszüntetésére csak törvényben meghatározott esetekben és okokból kerüljön sor.
