Szilveszter napján érkezett a bejegyzési kérelem, hogy a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. 100 százalékos befolyást szerez adásvétel útján a Dunakeszi Vasútgépész Járműjavító és Járműgyártó Kft.-ben. Ez a rövid idő alatt a harmadik néven futó dunakeszi járműjavító, ami az 1 milliárd eurós egyiptomi megrendelés teljesítése előtt súlyos adósságokkal bedőlt, és amelynek állami megmentésére egész sor kormányrendeletet gyártottak.
Az előzmény, hogy szenteste napján új céget jegyeztek be Dunakeszi Vasútgépész Járműjavító és Járműgyártó Kft. néven (és egy másikat is létrehoztak, a Dunakeszi Vasútgépész Vagyonkezelő Kft.-t). Szélsebesen ment a procedúra, a bejegyzési kérelmet ugyanis december 22-én érkeztették, és 48 órán belül intézkedett is a cégbíróság, amelyet ezek szerint szilveszterkor és karácsonykor is munkáltattak az állami mentőcsomaggal.
A cégnevek újak, valójában azonban a Magyar Vagon-csoport bedőlt cégeinek reinkarnációját, az állami mentőakció egyik fázisát látjuk. Ez az a cégcsoport, amely az óriási, 1 milliárd eurós egyiptomi vasútikocsi-megrendelés részese lett a (Magyar Vagon) Dunakeszi Járműjavító és Járműgyártó Kft. révén, orosz partnerséggel. A gigaüzlet köré kiépült céghálóból azután a NER-elitbe tartozó Szalay-Bobrovniczky-Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszter, Tombor András MCC-alapító és Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltségei nemrég 10 milliárd forintot szívtak ki osztalékágon, ehhez képest fordulat volt, hogy felszámolásba dőlt mind az egyiptomi vagonokat gyártó dunakeszi járműjavító, mind a cég tulajdonosa, a Ganz-Mavag Invest Zrt.
A kormány azonban közbelépett, rendeletcunamiban rögzítette, hogy a nemzetközi szerződést, azaz az egyiptomi szállítást teljesíteni kell, és minden áron fenntartják a dunakeszi járműgyártást, ami a MÁV számára is létfontosságú gyártó, javító, karbantartó üzem. Ezzel a lendülettel a mintegy 640 dolgozó bérét is az állam vállalta át, a Bérgarancia Alapból fizették a dolgozókat.
