Az erdélyi magyarok körében Orbán Viktor a legnépszerűbb magyarországi politikus, írja az MTI a kolozsvári SoDiSo Research által Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Eurotrans Alapítványának készített közvélemény-kutatása alapján. A felmérés következtetéseiről Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ stratégiai igazgatója azt mondta a Maszol.ro hírportálnak, hogy az erdélyi magyarok fontosnak tartják, mi történik a jövő tavaszi magyarországi választásokon, és mi következik utána.
Szociológusként elemezve a kutatás eredményeit elmondhatom, hogy Orbán Viktor a legnépszerűbb magyarországi politikus az erdélyi magyarok körében: 92 százalékuk kedvezően vélekedik róla. Ugyanakkor az ellenzéki politikusokkal szemben rendkívül magas arányú a bizalmatlanság. Érdekes adat, hogy a magyarországi ellenzéki pártok iránti bizalom nagyjából megegyezik a román pártok irántival, vagyis nagyon alacsony.
A felmérés szerint a magyar állampolgársággal rendelkező erdélyiek 80 százaléka biztosan vagy valószínűleg részt venne a 2026-os választásokon, a regisztráltak körében ez az arány még magasabb.
Nem akarnak kormányváltást
Az erdélyi magyarok nem akarnak kormányváltást. A pártopciójukat megnevező erdélyi magyar állampolgárok több mint 90 százaléka a Fideszre szavazna – ami összhangban van azzal, hogy megközelítőleg ugyanennyien azt szeretnék, hogy Orbán Viktor maradjon a miniszterelnök. Ez a támogatottság annak köszönhető, hogy az erdélyi magyarok értékelik az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikáját, amely a szülőföldön való megmaradást és boldogulást szolgálta
– tette hozzá Antal Árpád. Az RMDSZ stratégiai igazgatója arra utalt, hogy a második Orbán-kormány egyik első lépése a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadtatása volt. Azóta a Fidesz a nemzetpolitika jegyében jelentős pénzügyi támogatásokat is juttat a határon túli magyaroknak.
Erdélyben a jelek szerint az sem ártott Orbán Viktor népszerűségének, hogy májusban a magyarellenes, szélsőjobboldali George Simion romániai elnökjelölt mellett állt ki a tihanyi beszédében. Akkor volt olyan elemző, aki nem zárta ki, hogy az elhangzottak törést okozhatnak az RMDSZ és a Fidesz viszonyában, bár a kormányfő az erdélyi magyarok felháborodása után beszélt a Simion ellen kampányoló, Fidesszel szövetséges RMDSZ elnökével, Kelemen Hunorral, akinek azt mondta: nem akarja Magyarországról befolyásolni a romániai elnökválasztást.
Orbán felhasználta a külhoni magyarságot
Az első erdélyi Tisza Sziget alapítója, Kátai István közösségi oldalán ugyanakkor néhány napja jutott arra, hogy az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikájának egyik legsúlyosabb következménye a strukturális rombolás. „Az Orbán-kormány a határon túli magyar ügyeket fokozatosan kiszakította a közösségi jövőépítés keretéből, alárendelte a pártpolitikai hatalomtechnika logikájának. Ami korábban – vitákkal, de – nemzeti minimumnak számított, mára jutalmazási és büntetési mechanizmussá, választási eszköztárrá vált.”
Kátai István szerint „az Orbán-rendszer nem megvédte a külhoni magyarságot, hanem felhasználta. (…) A rendszerváltás után létezett egy íratlan szabály: a külhoni magyarság ügye nem lehet a napi pártpolitika tárgya. Ez a határ mára eltűnt. A nemzetpolitika kiszámítható keretei helyett a budapesti választási ciklusok váltak meghatározóvá, aminek következtében a külhoni intézmények és közösségek politikai értelemben kiszolgáltatottá váltak. Ha változik a belpolitikai érdek, változik a figyelem, a finanszírozás és a támogatás logikája is.”
A nemzetpolitika célja nem a szavazatszerzés, hanem az, hogy legyen élhető jövő a szülőföldön.
Kevesebb propaganda, több jog. Kevesebb központi kontroll, több helyi önrendelkezés. Ez nem ideológiai kérdés, hanem európai minimum.
