Miért nem véditek meg a gyerekeket? Ki az a fontos ember, akinek a mocskosságait fedezitek? – kérdezték Orbántól a DPK-n

Ami az életmódbeli kérdéseket illeti: Orbán reszortja a húsvéti sonka, karácsonykor halászlé és rácponty van, ami nem az ő műfaja, ezért várja, hogy a felesége megetesse. A bejgli esetében a diós, mákos, diós sorrendre esküszik.

Ezekre a kérdésekre azért már Lázár is megjegyzi, hogy a Lázárinfókon keményebbeket szokott hallani, és előkap egy harsonát, hogy megidézze az országjárását végigkísérő korábbi szegedi önkormányzati képviselőt, Szabó Bálintot. Azt ígéri, hogy januártól hetente kétszer, majd akár naponta is lesz Lázárinfó.

Orbán az utolsó kérdésre azt mondja: jó hír, hogy ha nem is a V4, de a visegrádi hármak együttműködése újrakezdődött, mert Szlovákia és Csehország újra egy állásponton van Magyarországgal a háború ügyében, és csak Lengyelország lóg ki ebből a sorból. Orbán szerint jól haladnak Európában a szövetségesek megtalálásában, és az anyósát idézve zárja az összejövetelt:

Viktorkám, minden jó, ha jó a vége. Ha nem jó, akkor az még nem a vége.

Ezzel zárul a több mint háromórás maratoni rendezvény, az év utolsó DPK-gyűlése.

Egy miskolci Fidesz-aktivista arra panaszkodik, hogy a tiszások sorra jelentik a közösségi médiás bejegyzéseiket, és amikor harcba szállt velük, őt tiltották le. Orbán szerint a DPK-k lényege, hogy védjék meg egymást, határozottan és erősen. „Nem mondom, hogy támadjuk meg őket, azt majd a kampány vége felé” – teszi hozzá a miniszterelnök. Ki mondta, hogy az interneten csak pornót lehet nézni? Vannak ott szerelmes filmek is – magyarázza Orbán azzal kapcsolatban, hogy a Digitális Polgári Körökkel változtatni is szeretnének az internetes kultúrán.

Megérkezett az első kritikus kérdés. A Szőlő utcai jelentés kapcsán, miszerint nem volt kiskorú áldozat, Orbánhoz és Tuzson Bence igazságügyi miniszterhez szól, bár utóbb nincs a színpadon.

Miért hazudtok a gyermekekről? Miért nem véditek meg a gyerekeket? Ki az a fontos ember, akinek a mocskosságait fedezitek? Miért loptátok el a gyerekeink jövőjét?

Füttyszó kíséri a kérdést. Lázár nyugalomra int, majd tesz néhány személyeskedő megjegyzést a kérdezőre.

Orbán azt a sokszor idézett adatot ismétli el válaszul, hogy ma sokkal többen ülnek pedofil bűncselekmény miatt börtönben, mint 2010 előtt (80 helyett 700-an). Azt is hozzáteszi, hogy nem ígérheti, hogy mindig mindenki jól fog viselkedni, azt sem, hogy minden pillanatban minden állami intézmény jól működik, de meg fogják büntetni a bűnelkövetőket, az „elromlott intézményeket” pedig „meg fogják javítani”.

„Ezek bűnözők” – mondja a javítóintézetben lévő fiatalokról, és kifogásolja, hogy az áldozataikról kevesebb szó esik. Szerinte ezért kell a büntetés-végrehajtás alá rendelni ezeket az intézményeket.

Orbán azzal a látszólagos ellentmondással folytatja, hogy bár a brüsszeli csúcson a közvetlen háborús veszélyt sikerült elhárítani, a háborús veszély mégis nagyobb, mint a csúcs előtt volt. Nehogy véletlenül megnyugodjanak – inti az egybegyűlteket.

Úgy nyerjen a Tisza választást Magyarországon, ahogy Ukrajna visszafizeti a hadi kölcsönt

– mondja.

Orbán szerint a hitelnyújtás miatt most már a bankárok is a háborúban érdekeltek, egészen pontosan Oroszország legyőzésében katonai úton, hiszen a vesztes jóvátételt fizet.

A következő kérdés arról szól, érdeke-e Magyarországnak Ukrajna összeomlása – hiszen a kormány nem támogatja a pénzügyi segítség adását. Orbán nemmel felel, de Ukrajnának nem a háború finanszírozása az érdeke, szerinte a jelenlegi helyzet gyengíti Európát, és a pénzt jobb célokra is lehetne fordítani, például az Afrika felől érkező migráció megállítására.

Egy további kérdésre azt mondja: nem számíthatunk másra, csak magunkra, az Egyesült Államok nem fogja megvédeni Európát. A miniszterelnök elismétli, hogy ez lehet az utolsó országgyűlési választás a háború előtt, és úgy látja, hogy a legháborúpártibb politikus három német: Von der Leyen, Merz és Weber, márpedig ők irányítják az uniót vezető Európai Néppártot, amelynek a Tisza is tagja. Ezért mindenképpen békepárti kormányra van szükség.

Szó esik a háború és a szankciók gazdasági következményeiről is: infláció, energiaár-emelkedés. Orbán szerint az ő általa javasolt utat kellett volna követni a szankciós politika helyett.

Lázár kérdez: miért szavazzanak az emberek Orbánra, aki 40 éve van a politikában? A miniszterelnök – bár a Fidesz sosem jelölt mást kormányfőnek – úgy válaszol, hogy van egy fantasztikus közösségük,

mindig elő tudjuk venni azt a vezetőt, akire épp szükségünk van: ha megbízható, lassú folyású, nyugodt kormányzást akarunk, akkor megkérjük Áder Jánost, hogy vállalja el. (…) Ha erre már ráuntunk, és valami kalandort vagy újat akarunk, akkor felkérjük a Jánost (Lázárt – a szerk.), vagy ha azt gondoljuk, hogy a pénzügyeink rendben legyen, akkor megkérjük Varga Mihályt, hogy jöjjön elő a nemzeti bankból.

Majd mégis csak saját maga mellett érvelve azt mondja, hogy falusi ember, a legjobb korban van, ráadásul nem is a kormányzásra vállalkozott, hanem arra, hogy megváltoztassa a magyarok sorsát: ahelyett, hogy kicsik és szegények lennének, mint ahogy ezt a szerepet osztották ránk az első világháború után, legyenek nagyok és gazdagok. „És ezzel még nem végeztem” – jelenti ki Orbán.

Orbán is válaszol erre a kérdésre, csak fordítva: ha nincs Fidesz, akkor szerinte háború van, migránsok vannak, nincs egymillió új munkahely, nem születik meg 200 ezer gyerek, nincs biztos idős kor, lakásvásárlási kedvezmény.

Ha nincs Fidesz, nincs party.

Lázár szerint az országjárás fontos tanulsága, hogy a választók azt akarják, hogy védjék meg őket, és nem azt, hogy neveljék meg őket. Hasznosnak kell lenni a választópolgárok számára, és nem az agyukra menni – foglalja össze.

Arról is beszél, hogy a Fidesz az egyszerű, hétköznapi emberek, a munkások, melósok, az egész életüket ledolgozó nyugdíjasok pártja, és azon fiataloké, akik munkával akarnak előre jutni. Felépítettük a munkaalapú Magyarországot – mondta, azt állítva, hogy a Tisza több pénzt akar beszedni az emberektől, és segélyek formájában visszaosztani.

Az első kérdésre azt válaszolja Lázár, hogy azért érdemes a Fideszre szavazni, mert az elmúlt 15 évben több volt a jó, mint a rossz. A másik válasz ugyanerre a kérdésre:

Orbán Viktor miatt,

aki a Szellemirtók zenéjére érkezik a színpadra.

Radics Gigi és Curtis duettje után Lázár János és Orbán Viktor következik. Az építési és közlekedési miniszter külön köszönti azokat a szegedieket, akik az elmúlt harminc évben minden „csesztetés” és megaláztatás ellenére kiálltak a Fidesz mellett. Ennek némileg ellentmondva azzal folytatja, hogy nekik minden település hazai pálya, ez a lényege a Lázárinfónak is, amelynek mottója, hogy bárhol, bárkinek, bármire válaszolnak.

Három mikrofont helyeztek ki, ezeknél lehet majd kérdezni a kormányfőt. Egy perc lesz a kérdésre és ugyanennyi a válaszra is, Lázárt azt ígéri, hogy szigorú lesz moderátorként. Majd a webshopját népszerűsíti: „Lázár minden mennyiségben, ez a Fidesz.”

Van válasz a hol pénz a kérdésre, muníció van bőven: az elmúlt tizenöt évben a közvagyon olyan mértékű gyarapodását láttuk, mint amire csak az 1867-es kiegyezés után volt példa Magyarország történetében

– állítja Áder János.

A patriótáknak van mire büszkére lenniük – teszi hozzá a volt köztársasági elnök, majd rátér a rendezvény fő témájára: van mit veszíteni, a háború a gyarapodást veszélyezteti, és akik szerint Oroszország legyőzhető, gondoljanak vissza az első vagy a második világháború elhúzódó harcaira, pusztítására.

A volt államfő kedvelt mottójával, Deák Ferencet idézve zárta hosszúra nyúlt beszédét: A haza minden előtt.

3-ról 110 tonnára nőtt az aranytartalék. Annak, aki ezt nem értené, Áder János a következő példával világítja meg: mintha 2010-ben 3 millió forint lett volna valakinek a számláján, majd 2025-ben 110 millió.

Ezt követően a Csongrád-Csanád megyei fejlesztéseket sorolja, Vitályos Eszter kormányinfós fellépéseit idéző részletességgel.

Várkert Bazár, Városliget (ahol szerinte a Ligetvédők egy patkánytanyát védtek), a Szépművészeti Múzeum előzőleg „galambszaros” Román Csarnoka – az állítólag „sanyargatott” főváros ilyen felújításokkal gazdagodott, folytatja a kormánypárti sikerkampányt Áder János.

Természetesen szóba kerül a Puskás Aréna, de jutott pénz a Mátyás-templomra is.

Bár az Orbán-kormány eredményeit a jelek szerint szívesen sorolja, a saját hatáskörébe tartozó kegyelmi döntésekről nem nyilatkozik Áder János – derült ki a múlt heti videónkból.

Kapcsolódó

Áder János továbbra is hallgat a kegyelmi ügyéről

Az államfői éveiről szóló kötet bemutatóján Áder Jánost a különös kegyelmi ügyéről kérdeztük.

Áder János következik. Bár Schmitt Pál rendszeres résztvevője a Fidesz-rendezvényeknek, Magyarországon merőben szokatlan, hogy egy volt köztársasági elnök nyíltan pártpolitikai szerepet vállaljon leköszönése után, és beszálljon a választási kampányba.

A volt államfő azzal kezdi, hogy a ciklus végére leegyszerűsödnek a kérdések: hol a pénz, gyarapodott-e a közvagyon, mire lehetünk büszkék? Szerint a balliberális média egy része azt harsogja, hogy „mindent elloptak”, ezért úgy látja, érdemes egy tényszerű számvetést készíteni. És a jelek szerint úgy érzi, hogy ezt neki kell megtennie, ezért el is kezdi sorolni az adatokat arról, hogy

• 866 kilométer gyorsforgalmi autóút épült 15 év alatt, és 4000 kilométernyi alsóbb rendű utat újítottak fel.
• 91 kórházat és rendelőintézetet fejlesztettek – minderről képeket is vetít a volt köztársasági elnök, akinek egyébként ebben nem volt szerepe, hiszen a magyar államfő feladatköre inkább ceremoniális.
• A bölcsődei férőhelyek megduplázódtak, három új egyetemi campus épült a fővárosban.

Bölöni Lászlót, a román válogatott egykori, Franciaországban élő szövetségi kapitányát kérdezte Rákay. Bölöni azt mondta, hogy a franciáknál a kommentek háromnegyede Orbán-párti, majd a nyugdíjáról beszélgettek, de teljesen összekeveredtek a valuták és a tizedesjegyek, így voltaképpen nem derült ki, hogy mennyi az ellátása: Bölöni ugyanis 700 forintról beszélt, és a visszakérdezésekből sem lett érthető, hogy 700 euróról, vagy 70 ezer vagy 700 ezer forintnak megfelelő összegről van-e szó.

Utána Szőke András filmrendező beszélt, aki a vidéki DPK tagja.

Szabó Zsófi ezután meglóbálta a Bors az állítólagos Tisza-adóról szóló különszámát, amelynek a terjesztését a Fővárosi Törvényszék ideiglenes intézkedésével megtiltotta, a kormánypárti bulvárlap azonban ennek ellenére folytatja a kiszállítását 4 millió háztartásba.

A soron következő beszélgetésen Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök is részt vett, aki rendszeresen feltűnik fideszes kampányrendezvényeken. Elhangzott, hogy Rákay Philip lánya egy neves nyugat-európai egyetemen végezte az alapképzést, de „horrorisztikus” történeteket mesélt arról, hogy a professzorok „elgyávultak”, nyilvánvaló igazságokat sem mernek már kimondani, például a feketékről és a fehérekről. Hogy ennek ellenére miért döntöttek úgy, hogy ott kínozzák egy oroszországi vagy kínai egyetem helyett, nem szólva a magyar felsőoktatási intézmények kínálta lehetőségekről, arra nem tért ki a producer.

Ezt javasolta Rákay Philip a közönségben ülő megannyi kormánytagnak. Úgyhogy biztatására felállt és integetett a nézőnek Rogán Antal, Gulyás Gergely, Hankó Balázs és Takács Péter is. Rákay szerint ez a győztes csapat.

November 15-én Győrben, majd az utóbbi hetekben Nyíregyházán, Kecskeméten, illetve Mohácson tartottak hasonló, „háborúellenes” gyűlést, ugyanazzal a koreográfiával. A műsorvezető Szabó Zsófi és Rákay Philip, fellép Radics Gigi és Curtis, beszédet mond valamely fideszes politikus, majd Orbán Viktor zárja a sort, aki ezeken a rendezvényeken kormánypárti újságírók kérdéseire válaszol. A mohácsi alkalmat leszámítva, amikor a Tisza Párt a fővárosban tüntetett, Magyar Péter is mindenhová követte a Fideszt, hogy délután saját, köztéri rendezvényt tartson. Így lesz ez ma Szegeden is.

A szegedi gyűlés annyiban tekinthető újszerűnek, hogy Orbán Viktor Lázár Jánossal közösen tart Lázárinfót, illetve hogy kormánytagok és jelenlegi vezető fideszes politikusok helyett ezúttal Áder János volt köztársasági elnök lesz a szónok, aki tehát visszatér a pártpolitikába.

Jókora csúszással kezdődik a szegedi DPK-rendezvény, amelyet az eddigi legnagyobb háborúellenes gyűlésként hirdettek meg a 8 ezres Pick Arénába.

A résztvevőket fizetett hirdetéssel is toborozták, és bár a Google és a Meta is betiltotta a politikai hirdetéseket az Európai Unióban, az Orbán Viktor, Áder János és Lázár János nevével fémjelzett eseményt hirdető bejegyzések átcsúsztak a Facebook szűrőjén, és több százezer emberhez jutottak el. Egy részüket az ország egész területére célozták, de van olyan, amit Szeged mellett Aradra és Temesvárra.