Markus Löning, a német kormány emberi jogi, valamint a szociális segélyekkel kapcsolatos politikájáért felelős biztosa utalt arra, hogy a kérdések a médiatörvényre, az új alkotmányra, valamint a romák védelmére vonatkoznak majd. „Azt várjuk a magyaroktól, hogy a kérdéseket világosan és kielégítően válaszolják meg” – fűzte hozzá a Der Tagesspiegelnek nyilatkozva.
A német liberális napilap arra emlékeztette a biztost, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök múlt heti berlini látogatása során visszautasított mindennemű beavatkozást az ország belügyeibe. Az újság feltette a kérdést Löningnek, hogy vajon el kell-e fogadni ezt? A biztos nemmel válaszolt, hangoztatva: „Magyarország – mint az összes uniós tagállam – kötelezettséget vállalt arra, hogy szavatolja az emberi jogi normákat. Barátok között fel lehet tenni kérdéseket, még kritikus kérdéseket is. Szerdán Genfben az ENSZ emberi jogi tanácsában ezt fogjuk tenni” – jelentette ki.
A biztos ennek kapcsán meg nem nevezett „hiányosságokról” beszélt. Szavai szerint nem „kibúvókra”, hanem konkrét politikai perspektívákra van szükség e „hiányosságok” megszüntetése érdekében. Úgy vélte, hogy nem „apróságokról” van szó, mint fogalmazott: „Az európai politika alapjait érinti, ha a véleményszabadság, a hatalmi ágak szétválasztása vagy a kisebbségek védelme kapcsán merül fel kétség.”
Löning szerint a médiatörvény még mindig tartalmaz olyan előírásokat, amelyek „a nemzetközi szabványokba ütköznek”. Ennek kapcsán utalt a médiatanácsra, amely „kizárólag a miniszterelnök pártjának híveiből áll”.
Az új alaptörvénnyel kapcsolatban azt tartotta döntőnek, hogy az biztosítja-e a hatalmi ágak tényleges és hatékony szétválasztását. Aggasztónak nevezte, hogy „az alkotmánybíróság lehetőségeit korlátozták, és a testület többé nem vizsgálhat bizonyos alapvető jogokat”.
A romák védelmével kapcsolatban a Der Tagesspiegel emlékeztetett: az Európai Bizottság felrótta a magyar kormánynak, hogy nem védi kielégítően a romákat a támadásoktól. Válaszul a biztos „védelmébe vette” a kormányt. Szavai szerint az „későn reagált”, de most néven nevezi a problémát, európai uniós elnöksége során törekszik arra, hogy a romák védelmében európai szabályokat fogadjanak el, és nemzeti szinten is fellép a romák megkülönböztetése ellen.
Löning szerint Budapest „meggyőzően és gyorsan reagált” akkor, amikor április közepén „jobboldali radikális milíciák terrorizáltak egy roma közösséget”. „Nyomatékosan üdvözlöm, hogy törvény tiltaná be a félkatonai szervezeteket” – jelentette ki a biztos, hangsúlyozva, „ezáltal egyértelmű, hogy az állam megvédi polgárait”.
