2025 októberében az építőipari termelés volumene a nyers, illetve a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint egyaránt 9,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – jelentette a KSH. (Az augusztusi megzuhanás után szeptemberben még 17,6 százalékos volt éves szinten a növekedés.)
Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 14,7, az egyéb építményeké 3,7 százalékkal bővült. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján viszont az építőipar termelése 1,9 százalékkal elmaradt a 2025. szeptemberitől.
2025 októberében az előző év azonos hónapjához képest:
- mindkét építményfőcsoport termelése bővült: az épületeké 14,7, az egyéb építményeké 3,7 százalékkal.
- Az építőipari ágazatok közül az épületek építése 46,1, az egyéb építmények építése 20,2 százalékkal nőtt az előző évi, alacsony bázishoz képest. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 12,0 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál.
- A megkötött új szerződések volumene 49,1, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 7,4, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 95,1 százalékkal nőtt.
Az építőipari vállalkozások október végi szerződésállományának volumene 49,9 százalékkal haladta meg a 2024. októberit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 10,6 százalékkal kisebb, az egyéb építményekre vonatkozóké 85,7 százalékkal nagyobb volt.
2025 első tíz hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés volumene 2,5 százalékkal bővült.
Kommentár az építőipari adatokhoz
Az építőipar óvatos optimizmussal tekint a lakáshitelezés felfutása utáni lakásépítési, -felújítási és bővítési projektekre. Az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke, Juhász Attila szerint kevesen számítottak arra, hogy a lakáshitelezés felpörgése már októberben érzékelhető lesz az építőipari adatokon. A mostani kedvező adat szerinte valószínűleg nem is ennek, hanem valami más, nagy hatású egyedi eseménynek az eredménye. A rekordösszegű, 258 milliárd forintos lakáshitelezési adat azt mutatja, hogy a bankok mennyi hitelt fogadtak be, nem azt, hogy abból mennyit folyósítottak az adott hónapban. Ráadásul a hitelek csaknem 90 százalékát használtlakás-vásárlásra kérték, ezek építőipari hatása pedig eleve csekélyebb, és a felújítási munkálatok is a birtokba vétel után, egy néhány hónapos felkészülési idő elteltével indulnak meg.
A lakásipar (lakás- és társasházépítés, -felújítás, -korszerűsítés és -bővítés) eleve egy szűkebb szelete az építőiparnak, és ez a hatás inkább a jövő évi adatokban lesz tetten érhető. Adataik szerint azonban az építőiparnak ez a szegmense stabilan növekszik, az építőanyag-forgalom változatlan árak mellett éves összehasonlításban átlagosan 10 százalék körüli ütemben bővül. Ezen belül átlagon felüli ütemben emelkedett októberben azon anyagok forgalma, amelyeket új lakások építésénél használnak (például téglák, tetőcserepek). Ez jó előjel Juhász szerint, hiszen ezeket az épületeket a következő hónapokban igyekeznek befejezni, ami megrendelést fog adni az építőiparnak.
A társasházépítési projektek már a kedvezményes lakáshitelezés hírére felpörögtek, ez világosan látszik a kiadott építési engedélyekből is. A fejlesztők most igyekeznek a kínálatot a négyzetméterenkénti másfél millió forintos korlát alá szorítani, de az építkezések az ennél drágább szegmensben is felfutnak, mivel a használtlakás-piacra áramló pénzből az eladói oldalon állók sokszor új, jó lokációjú, minőségi lakásokat vásárolnak.
