Nem lenne helyes megmenteni a devizahiteleseket – mondta Simor András jegybankelnök a 2008-ban April H. Foley amerikai nagykövettel folytatott megbeszélésen. Az ominózus mondat a WikiLeaksen keresztül nyilvánosságra került táviratban szerepelt. Simor azt is kijelentette, nincs hatékony eszköz a devizahitelek visszafogására. Király Júlia MNB-alelnök pedig egy tavalyi konferencián azt mondta: semmiképpen sem kell megmenteni a devizaadósokat.
Lóránt: vannak felelõsök
A Magyar Hírlap által megkérdezett szakértõk más állásponton vannak. Lóránt Károly közgazdász szerint nincs igaza a Magyar Nemzeti Bank vezetõinek, a devizahiteleseken segíteni kellene, miután a hitelfelvevõket a bankok lényegében becsapták: egy kamatkülönbségre épülõ spekuláció kockázatát rájuk hárították. „Szégyen, hogy mindez megtörténhetett” – jelentette ki Lóránt, majd kiemelte: Magyarországon a kétezres évek elején indult, 2004-ben gyorsult fel, és 2009-ig tartott a devizakölcsönök felfutása. „A helyzetért felelõs az adott idõszakban hivatalban lévõ miniszterelnök, a pénzügyminiszter, a gazdasági miniszter, a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyelet elnöke” – mondta. Kiemelte, a magyarországi pénzügyi vezetõk nem a nemzeti érdekeket képviselik.
“Máig nincs hatékony gyógyír”
Áron G. Papp svájci gazdasági szakértõ szerint ez nem gazdaságpolitikai vagy pártpolitikai kérdés, miután több százezer emberrõl van szó, vagyis természetes, hogy segíteni kell rajtuk. „Meg kell oldani a problémát” – mondta. Szerinte óriási gond, hogy több mint egy évvel a kormányváltás után máig nincs „hatékony gyógyír” a devizahitelek visszafizetésére, noha a kölcsönök vissza nem fizetése nem pusztán gazdasági, hanem belpolitikai kockázattal is jár. Elemzõi vélekedések szerint a magas devizaárfolyam rontja az ország növekedési képességét: akár fél százalékponttal is alacsonyabb lehet a gazdasági bõvülés, ha nagyon magas árfolyamon stabilizálódik a forint a frankkal szemben. Bár jelenleg a 230-as szint alatt tartózkodik a frank a forint ellenében, ha marad ez az árfolyam, ezrek, tízezrek kerülhetnek „veszélyes” helyzetbe. Ha pedig egyre több devizahitel dõl be, az kikezdi az egész hazai pénzügyi rendszer stabilitását, sérülékennyé teheti a magyar gazdaságot.
Róna: korábban kellett volna lépni
„Már 2007 márciusában jeleztem, hogy óriási baj lesz a devizahitelezésbõl. Emiatt nézeteltérésem támadt a jegybankkal” – mondta a Magyar Hírlapnak Róna Péter közgazdász. Megerõsítette, Simor András kõkeményen azt a nézetet vallotta, hogy nem lenne helyes megmenteni a devizahiteleseket, s ennek többször is hangot adott. Róna Péter szerint a jegybankelnök azt is mondta, hogy nincs lehetõség a devizahitelezés szabályozására. „Ezzel sem értettem egyet, s azt javasoltam, hogy jelzálog alapú hitelt csak forintban lehessen kihelyezni. Ezt végül az Orbán-kormány iktatta törvénybe” – tette hozzá a közgazdász.
