Kultúra

József Attila nem volt akkora balfácán a szerelemben, mint gondolni szoktuk

József Attila nem volt akkora balfácán a szerelemben, mint gondolni szoktuk

József Attilának nem adatott meg rövid életében a tartós és kiegyensúlyozott párkapcsolat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szerelemben sikertelen, a nőkhöz szerencsétlenül közeledő költő közkeletű képét ne lenne érdemes árnyalni – állítják a 24.hu által megkérdezett irodalomtörténészek. Kik voltak József Attila szerelmei, és milyen nyomot hagytak a költészetén?

József Attila 1934 őszén kezd el Gyömrői Edithez analízisbe járni. A következő év tavaszára az orvos-páciens viszony átalakul: a költő beleszeret analitikusába. 1936 nyarán aztán leutazik nővére, Eta családjához Balatonszárszóra, ahol találkozik egy Sólyom Janka nevű dizőzzel. Viszonyba bonyolódnak, de szeptemberben elválnak útjaik, és József Attila hazatér Budapestre.

Sólyom Janka valószínűleg nem nyűgözte le a költőt. Futó kalandjukra utalhat a Balatonszárszó című vers utolsó része:

Szivemben bizony kín dult,
mikor a vonat indult,

de nem sokat merengtem –
esett, hát hazamentem.

Száz gramm dohányt hagyott rám,
hogy legyen cigarettám.

S nem álmot, hanem alvást.
Nem látjuk többé egymást.

A Gyömrői Edit ihlette szerelmi líra folytatása, benne olyan versekkel, mint a Majd megöregszel, az …aki szeretni gyáva vagy és a híres Nagyon fáj, csak ezután készül. Ami mindenképp árnyalja azt a gyakori vélekedést, hogy József Attila ne tudta volna elválasztani egymástól komplikált szerelmi életét és költészetét.

Arcanum Újságok József Attila Földeákon 1930 tavaszán.

József Attilának valóban nem adatott meg rövid életében a tartós és kiegyensúlyozott párkapcsolat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szerelemben sikertelen, a nőkhöz szerencsétlenül közeledő költő közkeletű képét ne lenne érdemes pontosítani.

Kik voltak József Attila szerelmei, és milyen nyomot hagytak a költészetén? Hogyan befolyásolta a családi, baráti kör és a költő labilis alkata ezeket a romantikus viszonyokat?

Az értelemig és tovább

Ez József Attiláról szóló cikksorozatunk, Az értelemig és tovább ötödik része. A cikksorozatban irodalomtörténészek, József Attila-kutatók segítségével igyekszünk közelebb hozni és megérteni a százhúsz éve született költő életének és pályájának néhány kulcsmozzanatát. Hogyan értjük, hogyan olvassuk ma József Attilát, és miként olvashatnánk máshogy? Az ötödik részben Tverdota György, a József Attila Társaság elnöke és a Gondoljátok meg, proletárok, illetve A város peremén című József Attila-monográfiák szerzője, valamint Széchenyi Ágnes, az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa volt a segítségünkre. A sorozat eddig megjelent részei ide kattintva olvashatók.

Proli gyerekként egyértelműen megmondta a nőknek, mit akar

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!

Már előfizető vagyok,

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik