A tábla által megállapított tényállás szerint a 4 és félévvel ezelőtti nemzeti ünnep délelőttjén, a Nyugati tér közelében a körúton vonult egy hozzávetőleg száztagú demonstráló csoport, amelyben egyesek kiabáltak és időnként leléptek a járdáról, de a rendőri felszólításoknak engedelmeskedtek, a járdára visszamentek, és semmiféle erőszakos magatartást nem tanúsítottak.
Ehhez képest kellett a bíróságnak döntenie arról, hogy lehet-e jogállamban erőszakot alkalmazni e csoport egyik, ellenállást nem tanúsító tagja ellen, lehet-e mindenféle előzetes felszólítás, figyelmeztetés nélkül fejbe verni, földre vinni, megbilincselni, és mindeközben bántalmazni.
Még a tévében is minduntalan azt látni, hogy mielőtt a kommandósok betörnének a veszélyes, erőszakos bűnözők rejtekhelyére, hangosbeszélőn figyelmeztetik őket, hogy rendőri akció következik – jegyezte meg a tábla bírói tanácsának elnöke. A tábla szerint a vádlottaknak, még ha kaptak volna is parancsot arra, amit tettek, azt meg kellett volna tagadniuk.
Minden rendőrnek meg kell tanulnia, hogy jogállamban csak törvényes keretek között alkalmazhat erőszakot. Intézkedéskor óriási a hatalma, de a felelőssége is, az elszámoltatástól pedig sem parancsnokai, sem a kormányok nem védhetik meg, kizárólag csak az, ha jogszerűen járt el – jelentette ki szóbeli indoklásában Nehrer Péter, a tábla tanácselnöke. Hozzátette: a vádlottak rendőri mivoltukkal visszaélve bántalmazták a békés tüntetőket.
A felmentésért, illetve enyhítésért fellebbező védelem perbeszédében azt kifogásolta, hogy megint – a parancsot akár testi épségük kockáztatásával is végrehajtó – kisrendőrökön verik el a port.
A tábla annyiban módosította a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt első fokon kiszabott fél év – egy évre felfüggesztett -szabadságvesztés büntetéseket, hogy mellőzte a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítést, így a két vádlottnak távoznia kell a rendőrségtől.
