A volt köztársasági elnök nem ért egyet azokkal a korai és alaptalan általánosításokkal, amelyek a médiatörvény által kiváltott nemzetközi bírálatokban megjelentek. Magyarországon erősek a demokratikus hagyományok és az alkotmányossági kultúra szilárd bázissal rendelkezik – mondta, és hozzátette: hisz a magyar alkotmányos demokrácia jövőjében, a magyar alkotmányos kultúra erősségében.
Az alkotmánybíróságról szólva kijelentette, hogy ha az alkotmány nem kikényszeríthető, akkor az egész csupán egy darab papír. Az alkotmánynak csak egy része a szöveg, jelentős része viszont az alkotmánybírói gyakorlat. Az alkotmányosság intézménye a politikai intézmények fölött áll, az alkotmányos kultúra nem változik négy évente – fogalmazott Sólyom László.
Az egykori elnök úgy látja, a magyar alkotmány „jól meg van írva”. A kormány kritikája azonban a rendszer kritikájává, az pedig az alkotmány kritikájává módosult. Ezért beszélnek ma sokan az alkotmányozás szükségességéről, bár a régiből konkrét hibákat nem említenek a kritikusok.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány olyan intézkedésekkel akarja megoldani a gazdasági nehézségeket, amelyek az alkotmányba ütközhetnek, úgy fogalmazott: sem az alkotmánybíróság kizárása bizonyos törvények felülvizsgálatából, sem az alkotmány módosítása „nem alkotmányos kultúránk szellemét és örökségét tükröző megoldás”. Kifogásolta azt a jelenlegi gyakorlatot, hogy az alkotmányt mindennapi gyakorlati szükségletek szerint módosítják. Szerinte nem tudni, hogy a korlátlan hatalom érzése és tudata kedvezőtlenül fogja-e befolyásolni az új alkotmányt?
Sólyom László biztos benne, az új alaptörvényben nem fog szerepelni a második kamara, illetve az, hogy az elnök politikai válság esetén feloszlathatja a parlamentet. Arra is kitért, hogy ő foglalkozna az alkotmányban a Magyar Köztársaság és a határon túli magyar közösségek kapcsolatával, illetve azt pontosan meghatározná az alaptörvényben. Az alkotmánybíróságot teljes jogkörével meg kell őrizni. Azt mondta, ha megvonnák a testülettől azt a jogát, hogy utólagos kontrollt gyakorolva megsemmisítse az alkotmányba ütköző törvényeket, lényegében megszüntetnék az Alkotmánybíróságot. „Ez politikailag elfogadhatatlan lenne Európában” – jelentette ki.
A volt elnök azzal zárta előadását, hogy az alkotmányos kultúra ellenálló. „Ne felejtsük el: a szabadság, a demokrácia elvesztése mindig hosszú folyamat és – ha nem egy külső erő kényszeríti ki – azokban a társadalmakban megy végbe, amelyeknek belső hajlamuk van ennek elfogadására; biztos vagyok benne, hogy a magyarokban nincs ez meg” – mondta Sólyom László.
