Hivatalba lépése óta új értelmet adott Schmitt Pál köztársasági elnök az aktív államfői szerepnek. Míg Göncz Árpád politikai értelemben volt aktív, Sólyom László pedig inkább alkotmányjogi kérdésekben tevékenykedett, addig a jelenlegi államfő az „ügyek” embere. A magyar nyelv védelme, a sport, a mozgás fontosságának hangsúlyozása, valamint a fiatalok és az elektronikus média viszonyának boncolgatása mind olyan témák, amelyekkel az államfő rendszeresen és érdemben szeret foglalkozni.
„Az én családomban soha nem volt káromkodás, még a legenyhébb szitokszót sem engedte meg magának soha, senki. Büszkén mondom, hogy a gyermekeim és az unokáim sem használnak egyáltalán becsmérlő magyar szavakat” – mesél példamutató családi körülményeiről az államfő a TabuTV riporterének. Valószínűleg jó helyen beszél erről, hiszen a magyar nyelv formai és stiláris sokszínűségét hirdető interjúalanyokból nincs hiány a sztártévé felhozatalában. Ott van példának rögtön Pityinger ’Dopeman’ László, aki rendszeres vendég a netes csatorna műsoraiban és a nyelvi fordulatok széles tárházát alkalmazza munkásságában, vagy a nyelvi újításoktól sem elzárkózó Alexandra Diamond erotikus színésznő, aki jelenleg „pasit keres, nem öribarit”.
„Úgy tapasztalom, hogy minden nyelv veszélyben van, ugyanis az internet, a televíziózás, a zajos szórakozóhelyek, a párbeszéd és az olvasás hiánya oda vezetett, hogy szűkül a szókincs, valamint felületesebbek a beszélgetések. Minden nyelv arra törekszik […] hogy ne hagyja rövid szöveges üzenetek és televíziós szlengek használatára fanyalodni az embereket” – véli a magyar nyelv formai és tartalmi gazdagságát bevallása szerint szabadidejében is tanulmányozó köztársasági elnök.
A Nemzet Színészei számára szerdán rendezett elnöki fogadáson adott exkluzív interjúban Schmitt Pál – aki újra divatba szeretné hozni az olvasást – nevelési tanácsokat is ad az internet és az SMS-ek pongyolanyelvére redukált szókincsű lurkók helyes irányba tereléséhez az otthoni gyakorlatot idézve: „Megnézzük, hogy az éjjeli szekrényükön lévő imakönyv mellett milyen könyv van még, de adott esetben kikérdezzük tőlük a verseket és a kötelező olvasmányokat is. Nagyon sokat tehet egy szülő vagy egy nagyszülő azért, hogy szépen alakuljon a csemetéjének a nyelvtudása…”.
Ha éppen nem lenne semmi az imakönyv mellett, akkor sem kell félteni a csemetéket. Az elnök csütörtökön Pozsonyban, a szlovákiai magyarság képviselőivel tartott megbeszélésen ugyanis bejelentette, a határon túli magyar közösségekkel folytatott találkozóiról könyv készül, amely megbízatása végén kerül a boltokba.
A pozsonyi látogatást azonban nem csupán a magyar nyelvű irodalom népszerűsítésére használta az államfő, de arra buzdította a felvidéki magyarokat, vegyék fel a magyar állampolgárságot, „hogy a világ 15-16 millió magyarja a jövőben ne csak lélekben, hanem közjogilag is együvé tartozzon”.
A keményfedeles vagy bőrkötésű irodalom mellett azonban az elnök nem feledkezett el a sajtó fáradhatatlan munkásairól sem, akikkel hosszú távú konkrét célok megvalósítása érdekében is tartja a rendszeres kapcsolatot. Éppen ezért kedden „a budai várban lévő rezidenciájában fogadta a megyei napilapok főszerkesztő-kiadóvezetőit”, akikkel „jó hangulatú, kötetlen, őszinte hangvételű beszélgetésen többek között megállapodtak abban is, hogy ezt évente megismétlik”.
A celebtévé, a megyei hírlapok és a találkozókról készülő publikáció mind a köztársasági elnök által hirdetett kiemelt célok népszerűsítésére szolgálnak. Finis sanctificat media… (A cél szentesíti az eszközt.)
