Belföld

Hogy élve jöjjünk haza a Balatonról

A szezon elején a szakemberek sokszor elmondják, mire kell vigyáznunk, ha a vízparti pihenést választjuk. Ennek ellenére még mindig sokan fürdenek részegen, vagy ugranak felhevült testtel a vízbe, ami könnyen szívleállást okozhat. A felelőtlen fürdőző nemcsak magát sodorhatja veszélybe, hanem azt is, aki segíteni akar rajta.

A kilencvenes évek elején egy szezonban még ötvenen fulladtak vízbe a Balatonon, amit a tavalyi évben már öt főre sikerült visszaszorítani. Horváth László, a Balatoni Vízirendészet rendőrkapitánya szerint ez óriási előrelépés, de egy haláleset is sok, így bőven van még mit tennünk. “A siker annak köszönhető, hogy a másodfokú viharjelzés ideje alatt ki tudjuk küldeni a partra a fürdőzőket, gyerektáborokban tanítjuk a fiatalokat a felelős fürdőzés szabályaira, valamint hogy új eszközökkel, jól felszerelt hajókkal tesszük meg ezt az évi mintegy háromszáz mentést, így egyre jobb a statisztika. Idén már túl vagyunk a hatvanadik sikeres mentésen.”

A rendőrkapitány hozzátette: „Többen halnak meg a vízen szezonon kívül, mint nyáron, mert veszélyesebb akkor kimenni, még ha az ember oda is figyel a viharjelzésekre és a hipotermiás tünetekre.”

Teli hassal, hirtelen

Tar Mihály, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának szóvivője szerint egy kis odafigyeléssel általában megelőzhető a tragédia.

„Sokan azt hiszik, hogy a kellemes vízparti környezetben nem történhet baj, de tudni kell: ez is hordoz veszélyeket” – figyelmeztet a szóvivő, aki azt tanácsolja: ha valaki elhatározza, hogy bemegy a vízbe, csupán pár másodpercig gondolja át, milyen állapotban van. Ha például megivott egy pár korsó sört, vagy degeszre ette magát lángossal, inkább várja meg, amíg ezek kicsit leülepednek. Ha pedig valaki a felhevült testét akarja lehűteni, azt semmiképp se hirtelen tegye.

Gondtalan, vagy gondatlan

„Persze nem kell folyamatosan rettegni a szabadságunk alatt, de nem mindegy, hogy az ember gondtalan, vagy gondatlan.” – tette hozzá Tar, majd külön kiemelte a szülők felelősségét, hiszen a gyerekek épsége a vízparton még nagyobb odafigyelést igényel.

Katamaránok segítik a mentést Balatonlellén. Fotó: Varga György / MTI

Katamaránok segítik a mentést Balatonlellén. Fotó: Varga György / MTI

Gyakori, hogy olyan helyen ugrálnak be a strandolók, ahol nem ismerik a meder viszonyait, ilyenkor a víz alján egy nagyobb kő, vagy zátony akár halálos balesetet, vagy maradandó sérülést okozhat. Tar Mihály szerint „virtuskodás olyan helyen vízbe ugrani, amit nem ismerünk.” Sokszor okoz gondot az is, hogy a fürdőzők nem figyelik a viharjelzéseket, és a veszély-jelzések ellenére bemennek fürdeni. Igaz, a rendőrségi gyakorlat szerint a másodfokú viharjelzés kiadásakor a vízirendészek már kiterelik a fürdőzőket a partra.

Tar Mihály hangsúlyozta: „Nincs szükség fölösleges kihívásra. Történt már olyan, hogy bement egy négytagú család vízibiciklivel a Balatonba úgy, hogy – mint az később kiderült – egyikük sem tudott úszni. Ez nagyon veszélyes, ugyanis a jármű egyik pillanatról a másikra mélyvíz fölé sodródhat. De az is gyakori, hogy egy strandlabdáért úsznak be, aztán már nincs erejük visszaúszni. Minden esetben át kell tehát gondolni, megéri-e.”

Ha baj van

A Balatoni Vízirendészet emberei a leglátogatottabb időszakban, júliusban és augusztusban egyszerre húsz-huszonöt hajóval vannak kint a vízen. Mivel nekik több mentőhajójuk van, mint a vízimentőknek, így a nyílt vízen történő balesetekhez inkább őket riasztják, míg a vízimentők leginkább a part közelében történő vészhelyzet esetén segítenek. „A déli part problémásabb, mert ott jóval több a fürdőző, és sokan sodródnak messze a parttól vízibiciklivel, matraccal, vagy gumicsónakkal. Mi legfőképpen ilyen helyzetekkel találkozunk.” – mondta a rendőrkapitány. Hozzátette: „Ha súlyos sérülést jelentenek, akkor a vízimentők látják el a bajbajutottat, akikhez átirányítjuk a hívást a közös rádiófrekvenciánkra.”

A vízimentőknek évente szintfelmérő vizsgát kell tenniük. Itt számot adnak állóképességükről, de ugyanígy elvárás az elméleti vizsga is, mely nagyrészt az elsősegélynyújtást érinti. Tar Mihály ugyanakkor kiemelte: a vízimentőknek nem csak életveszélyes helyzeteket kell megoldaniuk. „Ha például elalszik valaki a füvön és közben odébb vándorol a feje fölül az árnyék, őt is a mi dolgunk figyelmeztetni, nehogy súlyosan leégjen. De az ittas fürdőzőkért is mi felelünk, ami nem egyszerű feladat, hiszen nem vagyunk hatósági szerv, így nem kötelezhetjük őket a parton maradásra annak ellenére, hogy a mélyvíz ilyen állapotban nagyon veszélyes. Ilyenkor annyit tehetünk, hogy a partról figyeljük és az első gyanús jelre máris ugrunk.”

A strandokon sokszor találkozhatunk üres vízimentő-tornyokkal. Kérdésünkre, hogy ilyen esetben mégis kinek lehetne szólni, a szóvivő így válaszolt: „Nincs elég vízimentőnk, de ebből a fürdőzők semmit nem vehetnek észre, ugyanis ahol kell, ott vannak. Azért fordulhat elő mégis, hogy néha nem találkoznak velük a strandolók, mert az életmentők nem csak a tornyokon teljesítenek szolgálatot, határozott ütemtervvel dolgoznak. Van, aki a vízbe van beosztva és ott vigyáz a fürdőzőkre. Ha pedig mindkét helyen ügyel valaki, két irányból figyelik a strandolókat, ami a zsúfolt strandokon nagyon hasznos.”

Rupert újra szolgálatban

A vízirendészet és a vízimentők hajói is állandó szolgálatban vannak, valamennyi mentős szervezet között pedig rádiókapcsolat működik. A közös rendszer segítségével köszönhetően azt küldik, aki a legközelebb van a balesethez, vagy aki a legmegfelelőbben tudja ellátni a sérültet.

A vízimentőknek a normál hajóikon kívül egy sürgősségi mentőhajójuk is van, ami mind közül a legmodernebb felszereléssel van ellátva. Rupert minden más hajónál gyorsabban ér oda a bajbajutottakhoz, száz kilométert is meg tud tenni óránként. A Katasztrófavédelmi Főigazgatóság idén a főszezon kezdetén elkülönített 15 millió forintot a működtetésére, melynek köszönhetően állami támogatással ismét munkába állhat, és a szezon végéig biztosan teljesítheti is a szolgálatot.

A felszereltsége olyan, akár egy szárazföldi mentőé, szinte bármilyen sérülést helyben el tudnak rajta látni. Tar Mihály szerint ebből még kettő kellene, hogy valóban bárhová odaérjenek percek alatt, ugyanis – bár a hívást követően két percen belül el kell indulnia a tihanyi kikötőből – nagyon ki van szolgáltatva az időjárás viszontagságainak. Legtöbbször perceken belül kiérkezik a helyszínre, de nagy vihar esetén ez akár háromnegyed óráig is eltarthat. Az viszont nagy előnye, hogy a méteres hullámok sem tartják vissza, így bármilyen időjárási körülmények között indítható.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik