A GfK Hungária Piackutató Intézetnek az International Centre for Democratic Transition-nel (ICDT) közösen végzett felmérése szerint csak minden tizedik emberből hív elő valamilyen pozitív érzést, érdeklődést, rokonszenvet a politika. Némileg más a helyzet Ausztriában, ahol májusban szintén elvégezték a kutatást ezer-ezer ember megkérdezésével.
Ausztriában 35 százalék pozitívan, 52 százalék negatívan, a többiek közömbösen viszonyulnak a témához. Ausztriában a válaszadók háromnegyede elégedett a demokrácia működésével, Lengyelországban csak felük, Szlovákiában harmaduk, Magyarországon pedig csak minden negyedik ember.
Az eredményeket összehasonlították a kilencvenes évek elején ugyanezekben az országokban mért adatokkal, valamint egy 2009-es ausztriai vizsgálat eredményeivel. Ennek alapján az látható, hogy a demokratikus rendszerektől elválaszthatatlan politikai szabadságjogok a közép-európai „új demokráciákban” éppoly fontos értékek, mint a nyugat-európai országokban.
Azzal a kijelentéssel, hogy „minden állampolgárnak joga van tüntetni a meggyőződéséért, ha szükséges”, Magyarországon a megkérdezettek 89 százaléka, Lengyelországban 87 százaléka, Szlovákiában 85 százaléka értett egyet, Ausztriában viszont csak 82 százalék – mutattak rá.
„Megdöbbentőek a különbségek a romló és a javuló anyagi helyzetű rétegek demokráciafelfogása között”. Szlovákiában a helyzetük romlására számítóknak alig negyede, míg a a javulást várók 60 százaléka volt elégedett a demokrácia működésével. Ez a tendencia érvényesült Magyarországon, Lengyelországban is. Az elemzők szerint ennek oka, hogy 1989 után párhuzamosan ment végbe a demokratikus rendszer megszilárdulása és a sokakat súlyosan érintő gazdasági átalakulás, ezért a legtöbben a demokráciát okolják lecsúszásukért. Ebből következően a rendszer támogatásának erősödése nem is várható ezekben az országokban mindaddig, amíg tömeges marad az egzisztenciális félelem.
