A lap hétfői számában megjelent írás szerzője ezt azzal magyarázza, hogy a települések nem szeretnék, ha az állam felügyelné a gazdálkodásukat.
A lap megjegyzi, hogy ugyanakkor a vártnál nagyobb tavalyi államháztartási hiány apropóján újra előkerült az ötlet, hogy az önkormányzatok kötelezően a Magyar Államkincstárnál vezessék pénzforgalmi számlájukat a bankok és takarékszövetkezetek helyett.
Ahogy korábban, úgy most is az a gondolat húzódik meg az elképzelés mögött, hogy az állam nagyobb rálátást kapjon a települések pénzügyeire, s így nem okozna meglepetést a helyhatóságok gazdálkodása. Az önkormányzatok eddig nem értettek egyet a kötelező kincstári számlavezetéssel, és tiltakozásuk eredményeként végül mindig le is került a napirendről az elképzelés – írta a lap.
A cikk szerzője szerint bár a kincstári számlavezetés olcsóbb, nem meglepő, hogy a helyhatóságok nem éltek az új lehetőséggel, azért sem, mert a bankok a számlavezetés mellett számtalan olyan egyéb szolgáltatást nyújtanak, amelyre a kincstár nem képes. Ilyen például a folyószámlahitel vagy a munkabérhitel, és a kincstárnál betétlekötés sincs.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a hitelintézetek tavaly év végén 366 milliárd forint értékű önkormányzati betétet kezeltek, míg a hitelállomány – a kötvényekkel együtt – 996 milliárd forint volt.
