Nem hallott még olyan esetet, hogy legfelsőbb bírósági elnököt „pusztán a kedvező lehetőségek okán” távozásra bírnának vagy kényszerítenének – mondta. „És nagyon hangsúlyoznám: ilyen kormányzati szándékról nem hallottam, nem tudok, és véleményem szerint ilyen nincs is” – tette hozzá a főbíró.
Baka András szerint csak az alkotmánnyal és a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvénnyel együtt lehet értelmezni a bíróságok jövőbeni helyzetét. Ez utóbbi nem ismert, „tehát találgatások vannak” – nyilatkozta a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság összbírói értekezlete után a főbíró.
„Nem hiszem, hogy az ítélőtáblai szint veszélybe kerül” – mondta a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke, de az, hogy a bírósági szintek felsorolása nem szerepel az alkotmányban, ilyen találgatásra is okot adhat – tette hozzá. Utalt arra, hogy ez a szint „magyar tradíció”, amelynek rendszerváltáskori ismételt felállítása „jelentős gazdagodását jelentette az ítélkezési tevékenységnek”, ezért mindenképpen pártolja a fenntartását.
„Nem kerül sokba, viszont szükség van arra a szakértelemre, amit az ítélőtáblai szint produkál” a legfajsúlyosabb ügyek fellebbviteli szintjén, ráadásul ez a szint képes leginkább integrálni az európai jogalkotás legújabb törekvéseit – fogalmazott. Példaként említette, hogy a gárdaper során széles körben hivatkoztak az európai emberi jogi bíróság joggyakorlatára. A főbíró szerint ugyanis a nemzetközi hivatkozások mind nagyobb szerepet töltenek be az ítélkezésben.
