A manapság egyre divatosabb szófelhő-készítő programok tetszőleges szövegekből készítenek ábrát, amelyekben a gyakrabban előforduló szavak kiemelt megjelenési formát kapnak. Több helyen már alkalmazzák ezt a technikát például a lényegkiemelés-készség fejlesztésére, vagy a vázlatírás tanítására. Lényege, hogy egy adott szöveghez jellemzően kapcsolódó szavakat, kifejezéseket összegyűjtsük, és látványos módon jelenítsük meg.
Összehasonlítottuk a most hatályos Alkotmányunkat, azaz az 1949. évi XX. törvény módosított változatát, és a FIDESZ-KDNP által nemrég az Országgyűlés elé terjesztett új alkotmány tervezetét. Úgyis fogalmazhatnánk, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányát hasonlítottuk össze Magyarország Alkotmányával (az új elképzelések szerint megváltozik országunk hivatalos neve).
A hatályos Alkotmány szófelhője
Ez rögtön látszik is, ha ránézünk a két szófelhőre. Az Orbán-kormány a „Magyarország” kifejezést használja inkább, a régi alkotmány a „Köztársaságot”.
Érdekes, hogy a hatályos Alkotmányban a „Magyar” szó szerepel a leggyakrabban, míg az új elképzelésekben ez szinte eljelentéktelenedik a többi kifejezés között. Mindkét szófelhőből kiemelkedik – nagyjából azonos súllyal – az „Országgyűlés”, gyakran előfordul mindkettőben a „köztársasági”, az „elnök”, a „törvény”, a „kormány”, és a „képviselők”. Igaz a hatályos alaptörvényben a „képviselők”, a tervezett új alkotmányban pedig a „kormány” áll nagyobb súllyal. Most a „sarkalatos” kifejezés tűnik ki a szófelhőből, eddig a „kétharmadának”.
A FIDESZ-KDNP alkotmánytervezetének szófelhője
A fent említett „Magyar” és „Köztársaság” szavak rögtön észrevehető eltűnését leszámítva a szófelhő-játék alapján nincs nagy különbség a két alaptörvény között.
Ennek persze csak áttételesen van köze a valódi tartalomhoz, ezzel nyilván az új alkotmány támogatói és ellenzői is egyetértenek.
