Továbbra sem tesznek vallomást a bíróság előtt a romagyilkosságok vádlottai, így a Miszori István bíró a korábban a rendőrségen tett vallomásaikat olvassa fel.
kik ezek?
A vádlottakról többet itt olvashat.
Szerdán az elsőrendű vádlott, Kiss Árpád – a bíró által ismertetett nyomozati vallomásában – maffiakapcsolatokról beszélt. Kiss Árpád szerint a harmadrendű vádlott, Pető Zsolt bűnözői körökből szerezte be a támadásoknál használt fegyvereket, míg a negyedrendű vádlott, Csontos István “nagyszabású katonai akcióhoz” géppisztolylőszereket szerzett volt katonatársaitól, és egy laktanyát is meg akart támadni.
Az elsőrendű vádlott – a kihallgatási jegyzőkönyv szerint – a besenyszögi fegyverrablást tagadva azt mondta: a fegyvereket először a harmadrendű vádlott kutyafarmján látta, majd azokkal később több alkalommal lőgyakorlatokat tartottak.
Állítása szerint a fegyvereket a harmadrendű Pető Zsolt “behajtás során” szerezte, a lőszereket pedig egy illegális fegyverkereskedéssel is foglalkozó, “Kígyó” becenevű volt szkinhedtől vásárolta. (“Kígyó”, csakhogy fokozódjék az abszurd, állítólag egy Szabolcs nevű “túrkevei cigány maffiózó testőre”.)
Pető Zsolt az eddig ellene felhozott összes vádat tagadta, így azt is, hogy fegyvereket szerzett volna be, vagy azokat a lakásán, telkén tárolta volna.
A többi vádlott részben beismerő vallomásokat tett. A Kiss-fivérek elismerték a galagyörki, a piricsei és a tarnabodi támadást, a negyedrendű Csontos István a tiszalöki és a kislétai támadásban játszott szerepéről tett említést.
csontos és a szolgálatok
A negyedrendű Csontos a nyomozás szerint kapcsolatban állt a katonai
titkosszolgálattal és a tiszalöki gyilkosság után, a kislétai támadást
megelőzően találkozott tartótisztjével is, de a gyilkosságsorozatról nem
tett említést. Ugyanőt a tiszalöki gyilkosság idején Polgáron rendőri
igazoltatás után elengedték, majd később, társai augusztus 21-i
elfogásakor a rendőrök, szintén igazoltatás után, ismét útjára
bocsátották. A Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője ezt a sajtónak korábban
azzal magyarázta: csak órákkal a második igazoltatás után derült ki,
hogy Csontosnak köze van a támadássorozathoz.
A Honvédelmi Minisztérium a vádlottak elfogása után egy hónappal, 2010.
szeptember 21-én kiadott közleményében viszont azt tudatta: a nyomozó
hatóság 2010. június 30-án konkrét információkat kért Csontos Istvánról,
és ennek a Katonai Biztonsági Hivatal haladéktalanul eleget is tett.
A szerdai tárgyaláson ismertetett iratok szerint a negyedrendű Csontos István tagadta, hogy lőszereket szerzett volna be, illetve laktanyatámadásra készült volna.
Csontos állítása szerint a tiszalöki támadás után egy hónappal találkozott a
Katonai Biztonsági Hivatal egyik munkatársával, aki a kapcsolattartója
volt. Amikor a társai erről tudomást szereztek, meg akarták ölni a tisztet. Ez
két-három napig téma is volt közöttük, de végül lebeszélte társait – állítja Csontos.
Csontos a vallomásában hangsúlyozta: többen is szabadlábon vannak olyanok, akiknek közük van a bűncselekményekhez. Egyik lehetséges támogatóként Kiss
Árpád elsőrendű vádlott korábbi szeretőjét, mind a négy vádlott
főnökét, a debreceni Perényi 1 nevű szórakozóhely közönségszervezőjét, a
büntetőeljárásban tanúként szereplő F.-né Ny. Évát nevezte meg.
Csontos István vallott arról is, hogy társai többször is beszéltek a
korábbi, romák elleni támadásokról, miután egy televíziós
összefoglalóból, amely a tiszalöki támadás után került adásba, rájött,
hogy közük lehet a támadásokhoz. E szerint Tatárszentgyörgyön azért
kellett meghalnia a felgyújtott házból gyermekeivel menekülő 27 éves
apának, mert a terasznál rátámadt harmadrendű vádlott Pető Zsoltra. Azt
mondta, nem tudja, hogy ki adta le a roma férfira a halálos lövést.
Elmondása szerint társai más bűncselekményekről is beszéltek neki,
és megjegyezték: “soha nem hagynak nyomokat maguk után”. Csontos állítása szerint mindent megtett, hogy társai ne bízzanak
benne, ezért beszélt a katonai elhárítási kapcsolatáról, valamint arról,
hogy pesti tüntetéseken, zavargásokon részt vevő katonatársairól
jelentett.
Az elhangzottakat mindhárom vádlott-társa tagadta, Kiss István
“beteg embernek” nevezte a bűntársát. A jegyzőkönyvbe is bekerült, hogy
Kiss Árpád a tárgyalóteremben azt mondta Csontos Istvánnak: “majd
négyszemközt odakint megbeszéljük”. A bíró ekkor szünetet rendelt el.
Honnan a cél?
A szerdai tárgyaláson a bíró felolvasta az elsőrendű Kiss Árpádnak a “célpontválasztásra” vonatkozó rendőrségi vallomását. Ebben Kiss azt állította: Tarnabodra a Hír Tv Célpont című műsorának riportjában figyeltek fel. A műsor azt mutatta be, hogy a romák “lelaktak” egy uniós támogatásból épül házsort. Kiss ezt követően utazott “személyes felderítésre” a településre.
Kiss Árpád fenntartotta a Miszori bíró által hosszan idézet rendőrségi vallomását, miszerint a tarnabodi cselekményeket testvérével, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottal követték el. A cselekményt céltalan, értelmetlen lövöldözésnek nevezte, azt hangsúlyozva, hogy “szerencsére nem sérült meg senki”. Állítása szerint legalább negyven lövést adtak le a házakra, és testvérével, illetve Pető Zsolttal több Molotov-koktélt is elhajítottak.
A vádirat szerint az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott által szeptember 29-én, Tarnabodon elkövetett támadás
tarnabodi vakvágány
A tarnabodi támadással a cselekmény utáni napokban három helybéli roma
fiatalt gyanúsítottak meg, tizenegy hónapig voltak előzetes
letartóztatásban egy tanúvallomás és ruházatukon talált lőpornyomok
miatt. A három fiatalt, akik kártérítési pert indítottak jogtalan fogva
tartásuk miatt, a bíróság előtt álló négy vádlott elfogása után engedték
szabadon.
“félresikerült”, mert nem romák házait támadták meg, ugyanis a korábban kiszemelt épületeket az aljnövényzet miatt nem tudták megközelíteni.
Szívre célozva
Az elsőrendű vádlott azt viszont tagadta a bíróságon, hogy ő követte volna el a 2009. április 22-i tiszalöki gyilkosságot, amelyet a vádirat szerint lesben állva, egyetlen, szívre leadott célzott lövéssel követett el.
Kiss Árpád azt is tagadta, hogy előzőleg terepfelmérést tartott és fényképeket készített a helyszínről. A bíró ezt cáfolandó fotókat tárt a vádlott elé. A felvételek azt bizonyítják, hogy Kiss Árpád járt Tiszalökön. A bíró megjegyezte: Kiss vélhetően nem egyedül utazott a helyszínre, hiszen valakinek el kellett készítenie a bizonyítékként csatolt fotót, amelyen Kiss látható.
Kiss Árpád azzal védekezett, hogy a fotók szerinte nem a tiszalöki helyszínt ábrázolják, és az sem állapítható meg, mikor készültek. Szakértők viszont megállapították, hogy a fényképek a gyilkosságot megelőzően egy, illetve három héttel készültek a támadás helyszíne közelében.
Az elsőrendű vádlott tagadta azt is, hogy ő adott volna le golyós vadászpuskából két célzott lövést 2008. szeptember 5-én Nyíradonyban, ahol a támadás nem járt személyi sérüléssel. A vádirat szerint Kiss Árpád a környéken autózva figyelt fel a könnyű célpontnak számító romák által lakott házakra, majd este egyedül visszatérve rálőtt a házakra.
Az elsőrendű vádlott a szerdai tárgyaláson azt mondta: tagadja, hogy köze lenne a bűncselekményhez, és kérte, erre vonatkozóan szüntessék meg ellene az eljárást. Kiss összességében mindössze három bűncselekményben való részvételét ismerte el az ellene felsorolt tizenkét vádpontból; a sérüléssel és halállal végződött támadásokban való közreműködését továbbra is tagadja, az eddig ismertetett, ellene szóló bizonyítékokra pedig nem kívánt reagálni.
Ismerte gyilkosát?
Símaszkot viselő, magukat rendőrnek mondó férfiak igazoltatták a későbbi tiszalöki áldozatot három héttel a gyilkosság előtt – ezt a Roma Sajtóközpont (RS) állítja az egyik áldozat, Kóka Jenő özvegyére hivatkozva. Az RS úgy tudja: Kóka Jenő éjszakai műszakból tartott hazafelé, amikor két fekete ruhás ember elkérte a személyi igazolványát és a lakcímkártyáját, majd megkérdezték tőle, hol lakik. Kóka Jenő megmutatta nekik a közelben álló házát, az azonban már gyanús volt a számára, amikor az egyik fekete ruhás azt kérdezte a társától: „Na, mit csináljunk vele, elengedjük?”
A feleség minderről azt mondta a Roma Sajtóközpontnak: a férje csak otthon gondolkodott el azon, hogy akik feltartóztatták, nem fedték fel arcukat, végig maszkban kérdezték, fekete ruhájukon nem volt megkülönböztető, rendőri jelzés, és a közelben nem állt rendőrautó.
A romagyilkosságokban eljáró ügyész már korábban kijelentette, hogy a vádlottak Tiszalökön kimondottan rendezett körülmények között élő áldozatot kerestek, mert úgy gondolták, hogy Kóka Jenő halála erőszakos válaszlépésre ösztönzi a magyarországi romákat.
blikk
A szerdai tárgyalási nap reggelén
megjelent Blikk azt állítja, összedőlhet a vád. A bulvárlap birtokába
került iratok szerint több olyan nyom létezik, amelyek azt támasztják
alá, hogy több elkövető is volt, azaz a halálbrigádnak a négy vádlotton
kívül még több tagja is szabadlábon van. A telefontársaságoktól bekért
híváslisták és hívásinformációk szerint a tiszalöki gyilkosság idején
azok a mobiltelefonok, amelyeket a támadások alatt – és csak akkor –
használtak, úgymond nem mozogtak együtt.
A két Motorola típusú
„munkatelefon” akkor, amikor a vádirat szerint Kiss Árpád, Kiss István
és Csontos István együtt az ezüstszínű Opel Astrával a helyszín felé
tartott, egymástól 20 kilométerre volt, ráadásul egymást hívták. Így a
három vádlott nem lehetett ugyanott.
A másik új bizonyíték a
különösen védett tanú vallomása, ami gyakorlatilag a halálbrigád
elfogását eredményezte. Ez a tanú azonban egy fekete színű Volkswagen
Touareg típusú gépkocsiról beszélt, ezt az autót egyébként az egyik
helyszínen más tanúk is látták, amint lekapcsolt fényszóróval
közlekedett. Ám ha két autóra volt szüksége az elkövetőknek, egész
biztosan többen voltak, mint hárman. A további elkövetők létezését
erősíti Kiss Árpád vallomása is, amit kedden olvasott fel a tárgyaláson a
tanácselnök.
Amennyiben a híváslista, a tanú vallomása és a
Blikk által hivatkozott nyomok hitelesek, az egész gyilkosságsorozat, de
maga a nyomozás is új megvilágításba kerül. A vádiratban ugyanis nincs
említés további tettestársakról, és a gyilkosságokhoz használt fekete
terepjáróról sem, jóllehet azt az egyik gyilkosság helyszínén tanúk
látták kivilágítatlanul közlekedni. Ez arra utalna, hogy a nyomozók
önkényesen szelektáltak a nyomozás adatai közül, és egyes tényeket,
illetve elkövetőket szándékosan figyelmen kívül hagytak a vádiratban.
