Alan Wilder 1982 és 1995 között volt a Depeche Mode tagja, kilépése óta Recoil nevű szólóprojektjére koncentrál, melynek első kiadványa már 1986-ban megjelent. Az eddigi utolsó viszont 2010-ben Selected címmel egy válogatáslemez volt, melyet a Recoil első turnéja követett Selected Events címmel. A Budapestet kétszer is érintő fellépés-sorozat második itteni estjét egy magyar filmes stáb rögzítette, a koncertfilm A Strange Hour In Budapest címmel jelent meg Blue-ray formátumban.
A film mozibemutatója szeptember 28-án lesz, amin részt vesz Alan Wilder is, akivel a közelmúltban a Recorder beszélgetett.
Melyik volt a legemlékezetesebb együttműködés karriered korai szakaszában, még a Depeche Mode előtti időkben, akár zenekartagként (Cloaca, The Dragons, Dafne And The Tenderspots), akár stúdióasszisztensi (Reel To Reel, The Korgis, The Hitmen stb.) szerepben?
Mindegyik kaland meglehetősen különbözött az előzőtől és nagyon izgalmasnak találtam, hiszen kezdő voltam még, kerestem az utam és szerepem a zeneiparban. Nagyon naivan álltam a dolgokhoz ekkoriban, tizenhat és húsz éves korom közti időszakról beszélünk, és azt hiszem eléggé meglepődtem, például amikor felkértek, hogy csatlakozzak a Dragonshoz, az első igazi zenekaromhoz. Ők ugyanis akkoriban egy rendesen működő, rendszeresen koncertező zenekarnak számítottak. Eddig a pontig a DJM stúdióban dolgoztam, mint stúdióasszisztens és ilyenképp részese voltam a korszak néhány angol sikerdalának. A Rubettesre, vagy a Liverpool Expressre emlékszem. Na meg arra is, hogy rengeteg zenésszel és producerrel találkozhattam, akik ebben a New Oxford utcai londoni stúdióba jöttek lemezt felvenni a hetvenes évek végén.
Ha kíváncsi, mire a legbüszkébb a Depeche Mode tagjaként, kattintson ide.
Forrás:
Az ember úgy van beprogramozva, hogy ismételgesse a hibáit (Recorder)
