A baloldali francia újság elemzése szerint az új alkotmány „szomorú fordulat a posztkommunista Magyarország történetében: … a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Orbán Viktor konzervatív miniszterelnök nem egyszerűen Magyarországra változtatja a Magyar Köztársaság nevét, hanem éppen akkor szakít a jogállam alapelveivel, amikor az Európai Unió soros elnöki tisztét tölti be”.
Az elemzés úgy véli: „az új alaptörvény Orbán pártjának egyebek mellett befolyást biztosít a teljes intézményrendszerre azzal, hogy létrehoz egy olyan szervezetet, amely lehetővé teheti a Fidesz számára, hogy ha ellenzékbe kerül, egyfajta alkotmányos puccsot végrehajtva, visszatérjen a hatalomba.” – hívta fel a figyelmet a lap.
A Libération úgy véli: Orbán Viktor jól tudja, hogy az európai intézmények nem mernek majd szankciókat foganatosítani Magyarország ellen az alkotmány miatt. „A médiát érintő szájkosártörvény tesztként szolgált: a magyarországi és külföldi tiltakozások ellenére, az Európai Bizottság megelégedett néhány, olyan apróbb változtatással, amelyek semmit nem tompítottak a szöveg büntető jellegén” – írta a Libération.
A magyarországi alkotmányozási folyamatról közölt írást a Financial Times is. A liberális irányzatú londoni gazdasági-politikai napilap előfizetéses internetes kiadásán – Chris Bryant bécsi tudósító tollából – vasárnap este megjelent értékelés szerint a magyar parlament hétfőn olyan új alkotmányról szavaz, amelyet ellenzői szerint csekély konzultáció után „hajtanak át”, és amely gyengíthet kulcsfontosságú demokratikus ellenőrző rendszereket és ellensúlyokat.
Martonyi János külügyminiszter azonban a Financial Timesnak nyilatkozva bírálta az ellenzéki pártokat az új alkotmányról folytatott tárgyalások bojkottja miatt, és kijelentette, hogy Magyarország demokratikus intézményeinek szerkezete alapvetően változatlan marad.
A lap szerint a majdani új kormányok stabilitását gyengítheti az, hogy az új alkotmány a költségvetés megvétózásának jogával ruházza fel a költségvetési tanácsot, az elnök pedig feloszlathatja a parlamentet, ha a költségvetést nem sikerül elfogadni. „Mindkét intézményt Fidesz-hűnek tekintik” – írja a Financial Times.
Szabados Krisztián, a Political Capital kutatóintézet vezetője a lapnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a Fidesznek akkor is módjában áll majd megbuktatni az új kormányt, ha elveszíti a következő választásokat.
Az osztrák liberális Der Standard értékelése szerint a magyar alkotmánytervezet elfogadásával „megteremtik a lehetőséget arra, hogy az európai uniós tagállamot autokráciává alakítsák át”. A lap budapesti tudósítója, Kathrin Lauer beszámolt a tervezet elleni budapesti tüntetésekről és azokról a bírálatokról, miszerint a szöveg átláthatatlan gyors eljárásban született.
A Profil című osztrák hetilap tudósítója azt írta, az ellenzék részvétele nélkül, „nagy sietséggel és szükségtelenül” fogadják el az új alkotmányt. Még ha a Fidesz a következő választást el is veszíti, a következő kormánynak – hacsak nem lesz kétharmados többsége – nagyon szűk mozgástere lesz. A választások veszélyes elértéktelenítése fenyeget – írta a Profil tudósítója.
