A csütörtökön az Országgyűlésnek a végszavazásra benyújtott törvényjavaslatban még az a szöveg szerepelt, hogy „Magyarország védi a magyar nyelvet és a Magyarországon élő nemzetiségek nyelvét.” Végül azonban csak a magyar nyelv maradt az alaptörvényben.
Az indokolás szerint „az államhatalom, az államok alapfeladatai közé tartozik az állam által hivatalos eljárásokban használt, a társadalom jelentős része, meghatározó csoportjai által beszélt, törvényi szinten elismert államnyelv védelme, fejlesztése. Magyarország államnyelve, hivatalos nyelve a magyar, így a javaslat deklarálja a magyar állam kizárólag magyar nyelv irányában meglévő nyelvvédelmi kötelezettségét.”
Nemzeti koncepcióváltás
A Fidesz Alaptörvényéből egy koncepcióváltást lehet kiolvasni – mondta el az fn.hu-nak Vizi Balázs, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének nemzetközi jogásza. A kisebbségek számára a hétköznapi joggyakorlatot az új alaptörvény nem rontja, de az ideológiai háttér megváltozik.
A ’89-es jelenleg hatályban lévő alkotmány szövegében a hivatalos nyelv nem szerepelt, ezzel szemben a kisebbségi nyelvek védelme igen. Amíg a jelenleg alaptörvény a Magyarországon élő nemzeti közösségek teljes nyelvi egyenrangúságát sugallta, ez most megváltozik.
Eddig a magyar nyelv sem volt kiemelve – még ha nyilvánvalóan ez is volt a hivatalos nyelv –, de ez most kimondva is megjelent a törvény szövegében. Ezzel szemben pedig a kisebbségek nyelve csak a kisebbségi jogokhoz kötődve jelenik meg. Mindez azt sugallja, hogy egy magyarnemzet-központú alkotmány keletkezett, amelyben természetesen érvényesülnek a kisebbségekhez tartozók jogai, és persze az ő államalkotó tényező létüket is elismerik.
Ez a gyakorlatban remélhetőleg nem jelent visszalépést, de a nemzeti, vagy etnikai kisebbségek nyelvhasználata már így is nehézségekbe ütközik, és ezt az állam nem a kellő eréllyel igyekszik ellensúlyozni.
Fotó: MTI
A kisebbségek jogainak vívmányai az 1989-es alkotmánymódosításban annak köszönhető, hogy akkor a magyar nemzet ideológiai megjelenítése csak a határon túli magyarok iránti felelősségre korlátozódott. Vélhetően nem volt politikai prioritás a magyar nyelv szimbolikus kiemelése, helyette az volt a fő mozgatórugó, hogy olyan alkotmányos megoldást találjanak, amellyel a hazai kisebbségek védelmét biztosítja.
Mi sem leszünk különbek
Ha a hazai diplomácia a szlovákiai magyarok magyar nyelvhasználatáért, a szlovák nyelvtörvény ellen érvel, akkor az új Alaptörvénnyel a háttérben valószínűleg gyengébbek lesznek a magyar érvek – mondta az fn-hu kérdésére a nemzetközi jogász.
Eddig ugyanis a közép-európai államok között a magyar alkotmány volt szinte az egyetlen kivétel, amely nem a klasszikus nemzetállam koncepciót vallotta, amire eddig a mindenkori kormányok is büszkén példaként hivatkoztak – mondta Vizi Balázs, de most úgy érzékeli, hogy ezzel a módosítással a többi közép-európai államhoz hasonló szemlélet jelenik meg, így mi sem leszünk különbek ebben a kérdésben. Ezt legfeljebb a kisebbségi törvény végrehajtásának javítása ellensúlyozhatná, ami viszont nyilvánvalóan kevésbé látványos és szimbolikus, mint a magyar nyelv és a kisebbségi nyelvek alkotmányos védelmének megváltoztatása.
