Tarlós István főpolgármester beadványa alapján 26 budapesti közterületet nevezett át a fővárosi közgyűlés. A javaslat tíz kerületet érint, és „lehetőséget teremt a múlt rendszer által preferált, azonban a rendszerváltás után 21 évvel már kevéssé elfogadható közterület-elnevezések megváltoztatására is” – áll a dokumentumban. Ezzel együtt a személyről történő elnevezések tilalma – az illető halálától számított – 25 évről öt évre csökken, így kaphattak táblát például az Aranycsapat elhunyt tagjai is. Nézzük, kiket fogadunk el ma kevésbé, és kik léptek a helyükre.
Aki kiátkozta a pápát
Az I. kerületben, a Budai Várban a Petermann utca köti össze a Bécsi-kapu teret a Kapisztrán térrel. Petermann budai bíró volt, aki egyenesen a római pápával került összeütközésbe a XIV. század elején. Miután a Károly Róbertet támogató egyházfő kiátkozta a budai polgárokat, Petermann Tóth Márton esküdt és Lajos szakadár pap társaságában a Boldogasszony templomában kiátkozta magát a pápát. Az emlékét őrző utca új neve: Nándor utca.
A II. kerületben, a mai Moszkva tér helyén a török kortól a XIX. század második feléig agyagbánya működött, majd kialakult egy bányató, amit telente korcsolyapályának kezdtek használni. Később sporttelepet létesítettek itt, 1929-ben nevezték el Széll Kálmán térnek, 1938-ban kezdték meg forgalmi csomóponttá alakítását. A tér nevét 1951-ben változtatták meg, ennek okát nem nehéz kitalálni. A tér most visszakapta eredeti nevét, ismét a kiegyezés utáni pénzügyminiszter, későbbi miniszterelnök nevét viseli.
Az utcanévváltozások térképen ábrázolva:
Nagyobb térképen való megjelenítés
A III. kerületben utca viselte Ságvári Endre jogász, baloldali politikus, az illegális kommunista párt tagja nevét. Ságvári 1944. júliusában rálőtt az őt letartóztatni akaró csendőrökre, akik tűzpárbajt követően lelőtték, és meghalt egy csendőr is. Egy másik csendőrt 1959-ben végeztek ki Ságvári „meggyilkolásáért”, őt 2006- ban rehabilitálták. Helyette a 2001-ben elhunyt Sinkovits Imre, a nemzet színésze kapott táblát.
Csehszlovákia összes börtönét megjárta
Koltói Anna 1918-ban szakszervezeti bizalmiként működött, a Tanácsköztársaság idején tisztviselő volt, a rendszer bukása után bíróság elé került és elítélték: Márianosztrán töltött két évet. Ezt követően sem távolodott el a munkásmozgalomtól, 1944. október 17-én lakásán lőtték le a nyilasok. Az utcát Domján Edit, többszörösen elismert színésznőről nevezték el, aki 1972-ben, 40 évesen önkezével vetett véget életének. Érdekes módon többek között Hollós Korvin Lajos, a munkásmozgalmi költő, író, lapszerkesztő nevét viselő óbudai utca neve marad. Idén márciusban a Jobbik javasolta 11 kerületi utca átnevezését, ám mivel ezt az ott lakók kevesebb, mint 50 százaléka támogatta, az önkormányzat elvetette.
Ugyancsak a III. kerületben kapott helyet az Aranycsapat két kiemelkedő csatára, Hidegkuti Nándor és Kocsis Sándor az eddigi Nagybátonyi utca és Harsány lejtő helyett. A IV. kerületben egy névtelen közterületet neveztek el gróf Esterházy Jánosról. A felvidéki magyar politikus az elszakított magyarság érdekében tevékenykedett, az I. bécsi döntés után mint Kassa képviselője üdvözölte a bevonuló Horthy Miklóst, majd visszatért szlovák területre, ahol az ottmaradt magyarok érdekeit védelmezte, de szót emelt a Magyarországhoz visszakerült szlovákok jogaiért is. Ő volt a szlovák parlamentben az egyetlen képviselő, aki 1942-ben nem szavazta meg a zsidók kitelepítését. A háború után koholt vádak alapján elítélték, raboskodott Szibériában és Csehszlovákia csaknem összes börtönében. Fogságban hunyt el 1959-ben.
Aki felgyújtotta magát a múzeumkertben
A VIII. kerületben az Erdélyi utca Bauer Sándor nevét vette fel. A 16 éves autószerelő-tanuló 1969. január 20-án, déli egy óra után néhány perccel a kommunista elnyomás elleni tiltakozásul a Nemzeti Múzeum kertjében felgyújtotta magát. Miközben lángolt, két nemzeti színű zászlót lengetett. Súlyos égési sérüléseket szenvedett, a Honvéd Kórházban halt meg három nappal később. Tettét hazaszeretettel, a szovjet megszállás elleni tiltakozással és a korábban hasonló tettet elkövetett cseh Jan Palach iránti tiszteletével magyarázta.
A VIII. kerületi Köztársaság tér mától II. János Pál pápa nevét viseli. A tér sokáig piacként szolgált, nevét is ezekről kapta: Lóvásár, majd Újvásár térnek nevezték. Ezután lett Széll Kálmán tér, majd 1946-ban, a frissen kikiáltott köztársaság tiszteletére nevezték át. Az egykori Tisza Kálmán tér 27. számú házba az 1940-es években a németországi náci párthoz szorosabban-lazábban kötődő szervezetek költöztek. A háború után a megüresedett épület lett a legális magyarországi kommunista mozgalom első székháza Budapesten, ma az MSZP székháza található itt.
Köztársaság tér. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Dalnoki Jenő, a 2006-ban elhunyt olimpiai bajnok labdarúgó, labdarúgóedző nevét viseli a XV. kerületi Gyalu utca. Rákospalota háború utáni első polgármesteréről, a helyi szociáldemokrata mozgalom és párt egykori vezéralakjáról, a tanácsköztársaság tisztviselőjéről, Szőts Áronról elnevezett utca Illyés Gyula nevét vette fel. Zala György szobrászművész, a századforduló hivatalos művészetének jelentős képviselője, a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mesteréről egy eddig névtelen utcát neveztek el a kerületben. Részt vett a Milleniumi emlékmű elkészítésében, ő fejezte be az aradi vértanúk szobrát, és az ő munkája többek Andrássy Gyula lovasszobra, vagy Erzsébet királyné szobra a Döbrentei téren.
Kommunistából forradalmár és áldozat
A XVI. kerületben egyetlen közterület neve változott, a Bajcsy-Zsilinszky tér Tabódy Ida, a kárpátaljai tanítónő nevét vette fel. 1905-19 között a pozsonyi tanítónőképző tanára, 1914-től igazgatója volt, Zita királyné nyelvtanára volt. A csehek bevonulása után az intézetet Cinkotára költöztette, amiért díszpolgárrá választották: ezzel 1940-ig ő volt Magyarország egyetlen női díszpolgára. Ugyancsak Pozsonyból Pécelre mentette át a Szent Erzsébet Gyermekotthont.
Mónus Illés neve a munkásmozgalomhoz köthető, a bőripari munkások szervezésében vett részt, a szociáldemokrata párt vezetőségéhez tartozott, szaklapot szerkesztett és a Népszavába írt. 1944 őszén a Gestapo letartóztatta, de megszökött, a nyilas hatalomátvétel után elfogták és kivégezték. Az ő nevét sem viselheti többé közterület a XVII. kerületben, a Mónus Illés park Kósa Pál nevét vette fel. Kósa a Magyar Kommunista Pártban kezdte pályafutását, ám 1956. október 25-től az Újpesti Forradalmi Tanács elnöke volt. Igyekezett csillapítani a kommunisták elleni megtorlásokat, több kommunista barátját megmentette, 1956. november 12-én az oroszok tartóztatták le. 1959. március 15-én halálra ítélték, ezután öngyilkosságot próbált meg elkövetni, és végül a gyűjtőfogházban halt meg augusztus 5-én.
A Wass Albert szobor mellett elterülő névtelen kerületi köztér ezentúl felveszi az erdélyi magyar költő nevét. Művei a rendszerváltásig mind Romániában, mind Magyarországon be voltak tiltva, irodalmi munkásságának megítélése ma sem egységes, Romániában a mai napig háborús bűnösként tartják nyilván. Művei az erdélyi föld, az emberség, a tisztesség tiszteletéről szólnak, de nem hagyja szó nélkül a trianoni tragédiát, a kisebbségi sorsba kényszerített magyarság szenvedését. A háború után Németországban, majd az Egyesült Államokban élt, itt is hunyt el 90 éves korában, 1998-ban.
Mansfeld, a XX. század betyárja
Bajáki Ferenc műlakatos, munkásvezér, a szociáldemokrata, majd 1919-től a kommunista párt tagja volt. Részt vett a tanácsköztársaság vezetésében, a bukás után fogolycsere útján került Horthy börtönéből a Szovjetunióba, ahol 1938-ban a sztálini tisztogatások áldozata lett. Csepelen található utcanévtábláját pedig a fővárosi kögyűlés „vette el”: Mansfeld Péterre nevezték át. Mansfeld a pesti vagány, az 1956-os forradalom áldozatainak egyik emblematikus figurája. Korábban az fn.hu egy teljes cikket szentelt emlékének.
Moszkva tér. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Ságvári Endrét a XXI. kerületből is kiebrudalták, helyette Jerzy Popieluszkóról neveztek el utcát. A lengyel katolikus pap a kommunista rendszerrel szembemenve képviselte az egyház értékeit, bátran bírálta a rendszert. 1984 őszén három ismeretlen elrabolta, összeverte, majd fogságban tartotta, majd mikor szökni próbált, megölték. A rendszerváltás után derült ki, hogy a háttérben a kommunista politikai rendőrség állt.
A Tanácsház utca a magyar reformáció vezéralakja, Károli Gáspár nevét viseli majd, aki elsőként fordította magyarra a teljes Bibliát 1589-ben. Budapest vezetése úgy látszik, felülemelkedett az „áruló-e Gögei” című sorskérdésen, hiszen Csepelen az Áruház tér viseli majd a nevét. Görgeit egyébként a történészek többsége már rég „felmentette”, hiszen egyértelmű, hogy az óriási orosz túlerővel szemben a szabadságharc folytatása öngyilkosság lett volna a nemzet számára. Világosnál ráadásul 1949 augusztusában az oroszok és nem az osztrák császár előtt tette le a fegyvert.
A Szovjetunióban harcolt
A XXII. kerületben a Sallai Imre utcát változtatták Rudnyánszky utcára. Sallai Korvin Ottóval szervezett antimilitarista mozgalmat az I. világháború alatt, a szovjet forradalom követésére buzdította a katonákat, a tanácsköztársaság idején a belügyi népbiztosság politikai osztályának lett vezetője volt. A biatorbágyi merénylet után – amelyért a kommunistákat vádolták – Fürst Sándorral együtt halálra ítélték és 1932. július 29-én kivégezték. Akár bűnös volt Sallai a merényletben, akár nem, a róla elnevezett utca mostantól a Rudnyánszky nevet viseli. A család két kiváló férfiút ia adott az országnak: Rudnyánszky Károly 48-as honvédfőhadnagy, fia, Gyula pedig költő, hírlapíró, műfordító volt.
Anger Jakab neve ugyancsak a tanácsköztársasághoz kapcsolható, ő volt a nagytétényi direktórium elnöke, helyette Fáy Ferenc költő viselhet utcanevet. Koltói Annának sem lehetett maradása a XXII. kerületben, az utcanévvel Romhányi Józsefet tisztelte meg a városvezetés. Zalka Máté igazi keményvonalas volt: az első világháborúban először Doberdónál, majd az orosz fronton harcolt, ahol fogságba esett, de meg tudott szökni. Nem jött azonban haza, hanem partizáncsoportot alakított és 1920. elején csatlakozott a Vörös Hadsereghez.
Még ebben az évben belépett a kommunista pártba, majd a „békeévekben” irodalmi tevékenységet folytatott. Önkéntesként vett részt a spanyol polgárháborúban, ahol tábornokként szervezte a nemzetközi brigádokat. 1937 nyarán esett el az Huesca alatti harcokban. Zalka helyett mostantól Simándy József operaénekes nevét viseli utca Budafokon.
Andra János ugyancsak a tanácsköztársaság idején játszotta el esélyét, hogy a rendszerváltás után is budapesti közterület viselhesse a nevét: 1919-ben a budafoki forradalmi törvényszék tagja volt, ő vezényelte a Pescha Oszkár 21 éves tengerészre leadott sortüzet. Helyette Zakariás József olimpiai bajnok labdarugó, edző, az Aranycsapat balszélsője nevét függesztik a sarkokra.
