Ne kapjanak jutalmat a bankvezetők!
A bankvezetői jutalmak átlagosan 27 százalékkal nőttek az előző évben az Európai Unióban – mondta John Monks, az ETUC főtitkára Oktogonon tartott beszédében. Leszögezte: “Nem fogjuk tűrni az ilyen jutalmakat” és azt is mondta, hogy nem adják fel, addig folytatják a kampányt ameddig szükséges.
Ne csökkenjenek a bérek és a jogok!
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke azt mondta, azért jöttek ide, hogy tiltakozzanak a kormány “munkavállalókat nyomorító” intézkedései ellen. “Tiltakozunk a bérek és a táppénz csökkentése, a munkavállalói jogok csorbítása miatt, tiltakozunk amiatt, hogy nem akarják emelni a nyugdíjakat és a kormány és a munkáltatók között létrejött paktum miatt – mondta a szakszervezeti vezető.
Kijelentette, hogy a szövetség tárgyalásokat akar a kormánnyal. “Felelőtlenség helyett felelős kormányzást akarunk” – tette hozzá.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Ne veszélyeztessék a jövőt!
Kuti László, a Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke szerint a kormány intézkedései veszélyeztetik a jövő nemzedékeket. Elmondta: az európai pénzügyminiszterek csökkenteni akarják a kiadásokat és növelni a megszorításokat. Ez nem fogadhatjuk el – tette hozzá.
Kuti László szerint a magyar kormány csökkenti az oktatásban eltöltött időt, hogy rosszul képzett, rosszul fizetett munkások tömegei álljanak rendelkezésre. “Ezzel elveszítjük ifjúságunk jövőjét” – értékelte az ÉSzT elnöke. Mi tisztességes munkahelyeket, tisztességes munkát, tisztes bért követelünk, amiből élni, nem csak megélni lehet – szögezte le.
Ne kötelezzenek visszamenőleg!
Gaskó István, a LIGA elnöke úgy fogalmazott: “nem kérünk az európai megszorító intézkedésekből, de nem kérünk a magyarokból sem”. Kijelentette, hogy a munkavállalókat nem a miniszterelnök, hanem ők, a szakszervezetek képviselik. Sérelmezte az indoklás nélküli felmondás bevezetését, a sztrájktörvény “ellehetetlenítését”, és azt, hogy a kormány olyan jogszabályokat alkot, amelyek visszamenőleg írnak elő kötelezettségeket.
“Elhatároztuk, nem hagyjuk így tovább menni a dolgokat” – mondta Gaskó István, hozzátéve: ha a magyar kormány nem változtat kormányzási stílusán, “a törvények semmibe vételén”, akkor nagyon sokat fognak még velük találkozni.
Legyenek közösségiek az érdekek!
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke szerint a rendezvényen megjelent tömeg azt bizonyítja, hogy nem megkerülhetők a magyar munkavállalók, és a szakszervezet. Tömeg vagyunk és erős európai mozgalom részeként vagyunk itt – tette hozzá
Palkovics Imre, Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke szerint „primitív és olcsó hazugság”, hogy a magyar gazdaság gondjait a lakosság túlfogyasztása okozta. Elmondta: a neoliberális szélsőséges gazdaságpolitika vezette be, hogy nincs közösségi, csupán egyéni érdek.
Palkovics Imre szerint megszűnt a számonkérhetőség és a hatalom valódi birtokosa a pénzvilág lett. És fel sem merül bennük, hogy a keletkezett károkat igazságosan terítsék szét a társadalomban és azokkal fizettessék meg, aki okozták azokat – tette hozzá.
Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke számon kérte a kormányon: miért hagyja, hogy a soros EU-elnökséget adó országban legyen a legrosszabb szociális párbeszéd. Egy szociális Európáért vagyunk itt – tette hozzá.
Tízezrek az utcán
A magyar szakszervezetek és az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) közös tüntetésén 22 európai
ország 45 szakszervezete mintegy 5 ezer résztvevővel képviselteti magát,
a magyar tüntetők száma pedig 35 ezerre tehető.
A résztvevők között rendészeti szakszervezetek zászlóit is látni, illetve az MSZOSZ-t, a közszolgálati dolgozók érdekképviseletet, a közúti közlekedési szakszervezetet, a húsipari és a bányász küldöttséget.
Több európai országból is csatlakoztak a demonstrációhoz, Romániából és Szlovákiából is érkeztek buszok. A lengyel demonstrálók több százan vannak, sokan a Szolidarnoszty zászlóival várakoznak, közben a focimeccsekről ismert dudákkal “hangolnak”. Az 56-osok terén lévő buszparkolóba már több mint 40 busz állt be.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu (kattintson a galériáért!)
Háromnegyed kettő előtt elindult a tüntetésére összegyűlt – a szervezők által 40 ezer fősre becsült – tömeg a Hősök teréről az Andrássy úton az Oktogon felé.
A demonstrálók zászlókat, színes léggömböket, és különböző nyelvű transzparenseket visznek magukkal. A táblákon egyebek mellett társadalmi igazságosságot, társadalmi párbeszédet követelnek, illetve több és jobb munkahelyet az európai fiataloknak. A tüntetést élőben ide kattintva is nyomon követheti.
A demonstrációt nagy nemzetközi sajtóérdeklődés övezi, a tömeget számos külföldi tv-stáb kíséri.
A BM értelmezési problémákkal küzd
A Belügyminisztérium szerint “nehezen értelmezhető” a rendvédelmi szakszervezetek tervezett tüntetéssorozatának célja. A tárca reméli, az érdekképviseletek demonstrációjukkal nem politikai érdekeket kívánnak teljesíteni.
A BM sajtóosztályának az MTI-hez szombaton eljuttatott közleménye szerint az országos parancsnokok véleményt nyilvánítottak a rendvédelmi életpályamodell kialakítása témájában, és javaslatokat tettek új, eddig még nem alkalmazott családi és személyes kedvezmények beépítésére. Összegyűjtötték több ezer rendőr hozzászólását és véleményét is, amelyek feldolgozása a minisztériumban jelenleg folyik. “Ezeknek az adatoknak a felhasználásával a Belügyminisztérium vezetésének lehetősége nyílt arra, hogy a Széll Kálmán Bizottságban ne csak a saját, hanem a személyi állomány véleményére is támaszkodva képviselhessék a hivatásos szolgálathoz kötődő érdekeket” – írták.
A BM eltökélt abban – húzták alá -, hogy kialakít egy olyan életpályamodellt, amely vonzóvá teszi a hivatásos pályát, valamint érdekeltté teszi a jelenlegi állományt abban, hogy pályájukat ne hagyják el 35-40 évesen.
A tárca tájékoztatása szerint a rendvédelmi szakszervezetektől – egy kivételével – azonban nem érkezett érdemi javaslat a rendőrök, tűzoltók, börtönőrök életpályamodelljének kialakításához, azonban továbbra is várják az érdekképviseletek javaslatait.
“A szakszervezetek érdemi javaslatokat nem tettek, de egyértelműen kinyilvánították igényüket a kormányzati szándék megismerésére. Miután a kormányzat még konkrét javaslatot nem dolgozott ki – a véleményeket összesíti –, így a jövő heti demonstrációs sorozat célja nehezen értelmezhető. Reméljük, hogy a szakszervezetek demonstrációjukat eszköznek tekintik tagjaik érdekeinek képviseletében, és nem célnak, amellyel politikai érdekeket kívánnak teljesíteni” – zárja közleményét a BM.
Portugálok és görögök is tüntetnek
Lueinda Damaso, portugál tanár, az UGT szakszervezet tagja az MTI-nek a helyszínen nyilatkozva elmondta: a megszorítások és a Portugáliát súlyosan érintő pénzügyi válság miatt jöttek el erre a tüntetésre. „Azért, hogy nemet mondjunk a megszorításokra, nemet a munkások további megsarcolására” – tette hozzá.
Országa helyzetéről azt mondta: a legutóbbi megszorító csomag nagyon nehéz helyzetbe hozta volna a portugálokat. „De azt gondolom, hogy menni fog, ki fogunk jutni a bajból; nagyon nehéz lesz, szorít az idő, de sikerülni fog” – fogalmazott a portugál tüntető.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Georges Dassis, a görög ADEDY tagja az MTI-nek azt mondta: azért vannak itt, hogy tüntessenek az Európai Unió és a magyar kormány által bevezetett megszorító intézkedések ellen. Hozzátette, hogy Görögországban folyamatosak a megszorítások, a kormány intézkedései a legrosszabb helyzetben lévő társadalmi rétegeket sújtják a legjobban.
Elmondta: a szakszervezetek és a dolgozók minden lehetséges eszközzel tiltakoznak a pénzügyi piacok ellen, a pénzügyi spekulánsok ellen. Azt követeljük, az európai szövetséggel közösen, hogy az EU valódi szociálpolitikával álljon elő, amely az unió egész lakosságát segíti – fogalmazott a görög szakszervezeti tag. Elmondta azt is, hogy a budapesti tüntetésre szimbolikus delegációval érkeztek, mivel kevés pénzük van.
Monks további javaslatai
A munkások nem fogják megfizetni a válság költségeit – mondta John Monks, az Európai Szakszervezetek Szövetségének (ETUC) főtitkára budapesti beszédében.
A több tízezer demonstráló előtt az Oktogonon a szakszervezeti vezető kijelentette: munkahelyeket, növekedést és a szociális ellátórendszerek fenntartását követelik a gödöllői tanácskozáson résztvevő gazdasági- és pénzügyminiszterektől. Monks leszögezte: nem adják fel, addig folytatják a kampányt ameddig szükséges.
A pénzügyi tranzakciók megadóztatását, euróövezeti kötvények kibocsátását, növekedést támogató alapok létrehozását, valamint a fiatalok munkához juttatását javasolja Monks.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu
A szombati szakszervezeti tüntetést megelőzően az MTI-nek adott interjúban John Monks elmondta: az európai gazdasági és pénzügyminiszterek pénteken és szombaton találkoznak Gödöllőn, ahol a közös gazdasági kormányzás megerősítéséről tárgyalnak, s a szakszervezetek “szeretnék világossá tenni, hogy ez nemcsak az erősebb kormányzásról szól, hanem az európai szociális államok fennmaradásáról”. “Arról, hogy ne a munkások fizessék annak a válságnak a költségeit, amely a bankok miatt alakult ki” – mondta a szakszervezeti vezető.
Úgy vélte, nem igazságos a kilábalás jelenlegi módja: túl kevés teher van a pénzügyi intézményeken és túl sok azokon, akik nem képesek több terhet elviselni. Az üzenetünk az, hogy kevesebb megszorítás, több növekedés – fogalmazott a szakszervezeti vezető.
A világválságról szólva úgy fogalmazott: a dolgozók kétszer fizettek nagy terhet; először, amikor a bankokat kellett kimenteni, másodszor pedig a munkahelyek megszűnésével és az alacsonyabb bérekkel, illetve a szociális ellátó- és a nyugdíjrendszerek visszaszorításával. “Úgy látom, hogy nagyon súlyos válságban vagyunk és nehéz elfogadni, hogy a korábban kimentett bankok visszatértek a korábbi üzletmenethez és visszatértek a korábbi bónuszkifizetésekhez” – tette hozzá.
Monks elmondta, hogy több konkrét javaslattal is előállnak az ECOFIN résztvevőinek, ilyen például a pénzügyi tranzakciók megadóztatása. Egy kevés ebből származó bevétel sokat segítene a nehéz helyzetbe került kormányzatoknak – mondta, hozzátéve: eljött az eurókötvények ideje is. Úgy látják, hogy az EU ezzel a jövedelemforrással is segíthetne a bajba jutott országoknak.
Növekedést támogató alapokra van szükség, amelyek új iparágakat, új munkahelyek teremtését segíti elő, és végül a fiatal munkanélküliek munkához juttatására kellene programot kidolgozni – mondta a szakszervezeti vezető.
Monks szerint, ha a gazdasági és pénzügyminiszterek erről tárgyalnának “ahelyett, hogy a munkaköltségek lefaragásán dolgoznának”, sokkal eredményesebb tárgyalás lehetne a hétvégén Budapesten.
