Orbán Viktor: Tiszta a lelkiismeretem, nem mi vittük a politikát a hadseregbe

Orbán kitért a kormány drogok ellen indított kampányával kapcsolatban arra, hogy a pancsolt dizájnerdrogok ára már az alkohol alá ment, ami hatalmas veszélyt jelent a nehéz helyzetben élőkre. Mint mondta, az állam teljes szigorát be kell vetni a dizájnerdrogok elleni fellépés során, és szét kell zúzni a terjesztők hálózatát, mert gyerekek halnak meg.

Orbán a parajdi sóbányával történtekkel kapcsolatban elmondta, a közmédia által szervezett adománygyűjtésen 160 millió forint gyűlt össze a károsultak számára, ezt a kormány plusz 160 millióval kiegészíti. Hozzátette, a helyszínre geológusokat is küldtek, a román kormánnyal pedig egyeztetnek, hogy minden segítséget megadhassanak.

Arról, hogy a főváros pénteken 11:50 és 12 óra között leállítja a tömegközlekedést a BKK járatain, a miniszterelnök azt mondta, ez példátlan dolog, az embereknek szükségük van a közszolgáltatásokra. Szerinte egy közösség vezetőjének kötelessége, hogy a közszolgáltatásokat biztosítsák az embereknek, az elfogadhatatlan, hogy büntessék őket. Úgy gondolja, a BKK-s leállítással kapcsolatban jogi felelősség is felmerülhet.

Orbán azt mondta, hogy kollégaként azt tudja mondani, hogy valóban nehéz dolog a kormányzás, de Budapesten vezetői hibák vannak. Szomorúan látja

a vergődést, ahogy a város vezetése nem tud megbirkózni a város mindennapi életének a kihívásaival. Ez fájdalmas dolog, mert Budapest a nemzet fővárosa.

Hozzátette, hogy nem lehet költségvetést építeni arra, hogy nem fizetjük be a [szolidaritási – a szerk.] adót. Meglátása szerint a korrupció nyakig ér a fővárosban.

A miniszterelnök azt mondta, Budapesten már nem vezetik,  és „ha nem megy, szóljanak, jövünk és segítünk”.

A miniszterelnök a jobboldali populista győzelemmel záródó lengyel elnökválasztással kapcsolatban azt mondta, Lengyelország egy nagyon izgalmas ország, mert ott is ugyanazok a viták zajlanak a politikában, mint nálunk, csak ott váltakozó eredménnyel. Ott abban is más a helyzet, hogy a kormány mellett erős a köztársasági elnök pozíciója is, ezért a lengyeleknél sokkal nehezebb úgy kijelölni az ország fejlődésének irányát, mint Magyarországon. Orbán szerint a magyarok számára fantasztikus eredménnyel zárult a lengyel elnökválasztás, úgy látja, a „washingtoni gyors megérkezett Varsóba”, a patrióták menetelése folytatódik.

Orbán Viktor szerint meg lehet akadályozni Ukrajna EU-tagságát, „ha bátran beleállnak” az uniós vitába, és nem engedik, hogy „brüsszeli bábkormány” kerüljön hatalomra itthon. Az elmondása szerint ebben az EU-n belül vívott harcban már nincs egyedül Magyarország, ugyanis Szlovákia nemrég úgy döntött, hogy további szankciókat nem fog megszavazni az oroszokkal szemben.

Orbán szerint a kormány az ukránpárti és háborúpárti erők támadása alatt áll külföldön és belföldön egyaránt, és úgy látja, Ruszin-Szendi esete is azt bizonyítja, ezek az erők mélyen beépültek már a hadsereg felső vezetésébe is. Mint mondta, nem örül annak, hogy a politika beférkőzött a katonaság soraiba, de az ő lelkiismerete tiszta, mert nem ő vitte be a seregbe a politikát, hanem a volt vezérkari főnök azáltal, hogy csatlakozott a Tisza Párthoz.

A miniszterelnök azt mondta, a következő EU-s csúcson az egyik legfontosabb napirendi pont az ukrajnai háborúról fog szólni ezen belül azzal is, hogy Magyarország milyen állásponton van a kérdésben. Szerinte Brüsszel azt az álláspontot képviseli, hogy Ukrajna az EU előretolt védelmi vonala az oroszokkal szemben, Orbán szerint ezen felfogás szerint elkerülhetetlen a háború Moszkva ellen, ám szerinte ez helytelen meglátás. Szerinte békére kell jutni, a gazdasági kapcsolatokat is helyre kell állítani Oroszországgal, majd ezt követően biztonsági, fegyverzet-korlátozásról szóló megállapodásokat kell nyélbe ütni velük.

Orbán úgy látja, ha az unió a jelenlegi úton halad tovább, minden pénzünket haderőre fogjuk költeni. Szerinte szükséges az európai haderő fejlesztése, de fegyverkezési versenybe nem szabad belebonyolódnunk.

A miniszterelnök szokásos péntek reggeli interjúján az első téma a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának csütörtöki ülése. Ez után Kósa Lajos bizottsági elnök arról beszélt: szerintük „kiderült” az, hogy Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt szakpolitikusa a NATO üléseken „nem képviselte a hivatalos magyar álláspontot” az orosz-ukrán háború kapcsán, amikor évekkel ezelőtt ő volt a vezérkari főnök. Ruszin-Szendi az ügy kapcsán hazugságkampányról beszél.

Orbán Viktor azt mondta, alapvetően nemzetbiztonsági kérdésről beszélünk, és hozzátette, hogy a honvédelmi miniszter vizsgálatot rendelt el az ügyben. Ő az ítélkezés előtt megvárja, amíg a miniszter a kormány asztalára teszi a jelentését arról, hogy a jelek szerint a volt vezérkari főnöknek „miért volt fontosabb Ukrajna dicsősége, mint Magyarországé.”

A miniszterelnök szerint ahogy a Tanú című filmben mondták, „a nemzetközi helyzet fokozódik”, és Ukrajna EU-s tagságának kérdése áll „az egész ügy gyújtópontjában”. Azt mondta, az EU úgy döntött, hogy fel akarják venni Ukrajnát, és két fajta ország van: akik ellenzik és akik támogatják ezt. Hozzátette, az ellenzőknek is is két fajtája van, aki „ravaszkodik”, és vár még annak kimondásával, hogy nem fogja támogatni az ország tagságát, a magyar kormánynak viszont az az álláspontja, hogy hozzá se kezdjünk a csatlakozásról szóló tárgyalási folyamatnak, mert abból „nagy baj lesz”.