Feladja a leckét a szakembereknek a Magyar Rádió atombunkere – panaszolta szombaton kiadott közleményében az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM).
Az elmúlt szűk két évben lapunk szorosan követte a Magyar Rádió egykori otthonának teljes átformálásával – és jórészt eltüntetésével – életre hívni vágyott Pázmány-projektet, amit az állam az Önkormányzat, a civilek, illetve az építészszakma ellenkezése mellett, effektív társadalmi egyeztetés nélkül igyekszik keresztülvinni.
Építési tárca a szombati közleményében azt írta: „fokozott körültekintés mellett zajlik” az állami rádió korábbi, használaton kívüli épületében rejtőző atombunker bontása.
A három, helyenként négy méteres falvastagságú, négyszáz négyzetméter alapterületű, háromszintes létesítményt Rákosi Mátyás kifejezett kérésére 1952-ben építették abból a célból, hogy egy esetleges atomtámadás idején is lehessen rádióadást sugározni.
A Palotanegyed közepén, a műemlékvédelem alatt álló Eszterházy- és Károlyi-palota tőszomszédságában található bunker elbontása komoly kihívás elé állította a szakembereket
– olvasható az ÉKM közleményében. Azt írták: úgy kell az atomtámadás ellen tervezett létesítményt darabjaira szedni, hogy az a legkisebb rezgéssel, porral és zajjal járjon. Ezért a belvárosi környezethez leginkább illeszkedő technológiát, a betonvágás és hidraulikus bontóeszközök kombinációját választották.
Ezzel az időigényes és aprólékos technikával azonban a bunker igen kemény diónak bizonyul
– fogalmaztak.
A hasonlóan ellenálló létesítmények bontásához leggyakrabban mikrorobbantásos technológiát alkalmaznak, melynek lényege, hogy az építmény falába fúrt üregekben meghatározott helyeken és sűrűséggel elhelyezett, meghatározott erősségű töltetek időzített robbantásával érik el a falak repesztését, amely lehetővé teszi a könnyebb bontást. Itt azonban a belvárosi környezet miatt ez nem jöhetett szóba: a szakemberek a bontógépekkel centiméterről centiméterre küzdenek meg a vasbeton monstrummal.
A munkálatok, miként a Magyar Rádió korábbi, használaton kívüli épületeinek bontása a hulladékkezelési és környezetvédelmi előírások teljeskörű betartása mellett zajlanak
– sietett megnyugtatni a közönséget az ÉKM.
A bunker bontását megelőző anyagvizsgálat kimutatta, hogy a beton nem tartalmaz ólmot vagy egyéb veszélyes anyagot, így – a már korábban elvégzett azbesztmentesítés után – a tervek szerint a vasbetonszerkezet lebontásával keletkező, várhatóan 2700m³ törmelék csaknem 100 százalékát újrahasznosítják. Ennek elszállítása folyamatos, amely során fontos szempont volt, hogy a helyi lakosok számára minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon a folyamat, ezért előre meghatározott szállítási menetrend szerint történik, szigorú por- és zajcsökkentési intézkedések betartása mellett – írták.
