Mint korábban megírtuk, megjelentek a tavaszi érettségi időszakról szóló adatok az Oktatási Hivatal honlapján. E szerint nem nagyon volt változás az eredményekben az előző évekhez képest. A tavaszi vizsgaidőszak országos átlaga idén 3,62 lett, és megint a matematikaátlag lett a legrosszabb (3,02).
Jövőre drasztikusan nőhet a bukások száma
A részletes adatok szerint matematikából középszinten 63818-an érettségiztek. 745 diáknak volt értékelhetetlen vagy 20 százalék alatti az eredménye, ez a tanulók több mint egy százaléka. Jövőre már a 20 százalékos teljesítmény nem lesz elég ahhoz, hogy „görbüljön a jegy”, aki 24 százalékot ér el, az is elégtelent kap. Ha ez a rendszer lett volna idén, gyakorlatilag megtízszereződött volna a matekból megbukottak aránya. Idén ugyanis 7454 maturáló ért el 25 százaléknál kevesebbet a matekvizsgán, azaz az összes érettségiző 11,6 százaléka kapott volna elégtelent a tárgyból.
Magyar középszintű érettségin 66 286 diák adott számot tudásáról. 1165-en értek el 20 százaléknál kevesebbet, 25 százaléknál kevesebbet viszont csaknem hatezren, azaz e tárgyból is meghatszorozódott volna a bukások száma, de történelemből is ötször több elégtelent lehetett volna beírni, ha már a következő évi rendszer él.
„Ezért tudott emelkedni az ország”
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár beiktatása óta hangoztatja, hogy meg fogják szigorítani az érettségi követelményeket. Már 2010 augusztusában lapunknak nyilatkozva tarthatatlannak nevezte, hogy “míg Európában mindenütt 50 százalék körül van az elégséges szint, nálunk ez 20 százalék. Ez egy képmutató, a társadalmat, a diákokat becsapó rendszer, amelyben csak azért húzták meg ilyen alacsonyan a határokat, hogy biztosítsák a szakmai tiltakozás ellenében bevezetett kétszintű érettségi sikerességét. Igen, keményebb munka vár a diákokra és a tanárokra. De így volt ez egy jó évtizeddel és évszázadokkal ezelőtt is. Ezért tudott emelkedni az ország, és ez így lesz most is”.
Mostanra ért be az elképzelés. Az érettségiről szóló új jogszabály amellett, hogy a vizsgatárgyak számának csökkentésével, az előrehozott vizsgák lehetőségének szűkítésével a vizsgarendszer – valóban régen aktuális – racionalizálását célozza, megemeli a kettes (csak a kettes) érettségi követelményszintjét.
Eddig egy adott teszten elért 20 százalék már elégségest ért, jövőre már 25 százalék kell a ketteshez. A többi érdemjegy megszerzésének követelménye ugyanakkor nem változik. Hármast, négyest és ötöst a diák ugyanúgy 40, 60, 80 százaléktól kaphat a középszinten, és 33, 47, 60 százaléktól emelt szinten, mint eddig. Az elképzelés tehát csak az alsó küszöböt változtatja meg, amellyel a kettes és a hármas teljesítmény „közeledik” egymáshoz. Mérési-értékelési szempontból mindez nem is értelmezhető. Másrészt a százalékpont önmagában semmit nem mond. Nem mindegy például, hogy az emlegetett európai 50 százalékot milyen nehézségű teszten kell elérni. Elképzelhető olyan vizsga, ahol a 20 százalékot nehezebb elérni, mint egy másikon a 25-öt vagy akár az 50-et. Az emelt szintű vizsgán sem ugyanannyit ér a 20 százalék, mint a középszintűn.
Hogy az érettségi tesztek színvonalában, metodikájában lesz-e változás, arról viszont egyelőre nincs szó.
