Bár a múlt heti tanévnyitó konferenciákon elhangzott, hogy elkészültek az iskolák mindennapi munkáját alapvetően meghatározó kerettantervek, ám máig nem hozták azokat nyilvánosságra. Pedig az FN24 birtokába jutott, erről szóló miniszteri rendelet sok furcsaságot tartalmaz.
Mint az várható volt, a kerttantervi jogszabály a közoktatás uniformizálását – ahogy a rendelettervezetben olvashatjuk, a „NAT szellemiségének egységes megjelenését” – szolgálja. Ezen egységesítés ráadásul – elitista szellemiségéből adódóan – csak a tehetséggondozást engedi meg a tagozatokkal, a más irányú eltérésről (nehezebben kezelhető, sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű gyerekek stb.) tudomást sem vesz.
Sok százezerért lehet eltérni
A jövőben lesznek egyrészt a humánminiszter által rendeletben kiírt központi kerettantervek, amelyeket nem kell semmiféle jóváhagyási procedúrán „átengedni”. Ezek közül kötelező választani egyet az iskoláknak, amely alapján decemberig ki kell dolgozniuk a helyi tanterveiket. Ez utóbbi annyit tesz, hogy a megengedett 10 százalékos szabad órakeretet feltöltik.
Illetve lehetőség lesz a nem állami iskolafenntartóknak, egyházaknak, alternatív iskolákat képviselő hálózatoknak, szervezeteknek saját tervet is készíteni, azt a miniszternek benyújtani. Ezeket az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) véleményezi majd 90 napon belül, a miniszter pedig határozatot hoz annak egyedi használhatóságáról. A határozatok általában egyedi esetekre vonatkoznak, ez azt sejteti, hogy ha engedélyez is egy-egy ilyet a miniszter, azt más iskola nem alkalmazhatja, kivéve, ha az is újra benyújtja, és újra elfogadják a dokumentumot.
Ez nem pusztán bürokratikus, hanem kemény pénzügyi korlát, ugyanis egy ilyen, a központi utasítástól való „elhajlási igény” általános iskolák esetén 744 ezer forint, 4 osztályos gimnáziumoknak 372, hatosztályosoknak 558 ezer forint. Kétséges, hogy ennyi pénzt, mondjuk egy tanoda vagy egy hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó iskola fenntartója elő tud-e teremteni erre. (Pont ezek az iskolák azok, ahol elengedhetetlen lenne az uniformizált tartalmaktól, módszerektől való eltérés.) Ráadásul jó néhány önkormányzati fenntartású, de tagozatszerűen működő alternatív pedagógiai program működik az országban (a legtöbb sok éve sikeresen!), ezeknek a tervezet szerint, úgy tűnik, nem is lesz törvényi lehetősége kérni a saját kerettanterv engedélyezését.
Hiányzó kerettantervek
A rendelet melléklete felsorolja a miniszter által kiadásra kerülő kerettanterveket. Lesz egy ilyen az általános iskola alsó, egy a felső tagozatára, egy-egy a 4, a 6 és a 8 osztályos gimnáziumra, illetve a szakközépiskolákra. A szakiskolákra külön szabályozás készül.
Ezek mellett van néhány tagozatos kerettanterv is. Az alsóra kizárólag dráma és tánc tagozatra, így nem tudni, mi lesz az ének-zene vagy a testnevelés tagozattal működő iskolákkal (hacsak be nem nyújtják a külön engedélyeztetési dokumentumokat és az annak megfelelő vaskos pénzeket). Felsőben matematika, életvitel (vidék-város) és természettudományi gyakorlatok tagozatot képzel el a rendelet. És mást egyelőre nem! Igaz, Kaposi József OFI-főigazgató a múlt heti tanévnyitó konferencián megemlítette, hogy már készül a családi életre nevelés, a sakk, a pénzügyi kultúra és a lovaskultúra tananyaga is.
Talán még érdekesebb, hogy a középiskoláknál a matek és a természettudományos tagozatok mellől feltűnően hiányzik a humán tagozat. Ma a gimnáziumok többségében ez nagyon népszerű, kérdés, hogy a jövőben mi lesz ezekkel. Egy kivétel azért van: mindenütt indulhat filozófia tagozat. Készült továbbá kerettanterv a nyelvi előkészítő évfolyamokra, az Arany János Tehetséggondozó Programra és a köznevelési típusú sportiskolai neveléshez-oktatáshoz is.
Viszont hiányzik a rendeletből az oktatáspolitika által egyébként eddig szorgalmazott és a köznevelési törvényben szereplő egész napos iskolai és Híd-programokra, valamint a két tannyelvű iskolákra vagy a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó intézményekre vonatkozó kerettanterv is. Ha mindezt összevetjük, azt látjuk, hogy a közoktatásba járó diákok 30-35 százalékára nem készül kerettanterv.
Hány órát kell végigülni?
Ami a tantárgyakat illeti: a szokásos tartalmak mellett (matematika, környezetismeret, biológia, történelem stb.) elsőtől megjelenik az erkölcstan. Érdekesség, hogy gimnáziumban az 1., és a 2. idegen nyelv mellett külön megjelenik, a latin, mint választható idegen nyelv. Kérdés, hogy – azon túl, hogy ez Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár szakterülete -, miért pont a latin, miért nem a görög vagy a kínai? Az alsó tagozatosoknak kilenc különféle tantárgyuk lesz, az idegen nyelv oktatása a negyedik évfolyamon lép be, heti kétórás kerettel. Az első három évfolyamon minimum 25, negyedikben minimum 27 órája lesz a kisdiákoknak hetente.
A felső tagozatosoknak 16 féle tantárgyuk lesz, a minimális óraszámokat tartalmazó táblázat szerint ezen időszakban a diákoknak heti három idegen nyelv- és matematikaórával kell számolniuk, történelemből csak kettővel. Osztályfőnöki órát ötödiktől kell tartani, a kémia, fizika, biológia és földrajz pedig a hetedik évfolyamon lép be. Heti 28-31 órát kell végigülniük a diákoknak. A négyosztályos gimnáziumokban egyszerre két nyelvet is kell tanítani, amelyekre a kerettantervi ajánlás alapján heti 3-3 óra lenne. Ebben az iskolatípusban a tervek szerint 15 különböző tantárgy szerepel a diákok órarendjében, míg a szakközépiskolákban csak 12 közismereti tárgy lesz.
Nincs alternatívája
Érdekes megjegyzésekre lehet találni a rendeletek formai követelményeiből adódó rubrikákban is. A kormányprogramhoz való viszonynál például azt olvashatjuk, hogy ez az előterjesztés nincs közvetlen összefüggésben a kormányprogrammal. Az igénybe vett eszközöknél pedig azt írja az EMMI, hogy a „rendeletnek nincs alternatívája”. Azt is leszögezi az előterjesztés a „Milyen előkészítés alatt álló kormánydöntéshez kapcsolódik az előterjesztés”- kérdésre, hogy nincs ilyen. Megjegyeznénk, hogy épp most alakul át drasztikusan az iskolafenntartói rendszer (államosítás), nehéz értelmezni, hogy ehhez például miért is nem kapcsolódik.
