Vedelek, tehát vagyok
Bebizonyosodott a „rossz társaság” hatása a fiatalok alkohol- és drogfogyasztására. Az ELTE Pszichológiai Intézetének kutatása arra kereste a választ, milyen okok miatt „szabadult el” a fiatalok alkoholizálása.
Az intézet igazgatója, Demetrovics Zsolt által vezetett kutatásban több mint ezer egyetemistát kérdeztek arról, mikor, mennyit, de legfőképpen miért isznak, illetve ittak középiskolás korukban.
A válaszokból kiderül, hogy minél fiatalabb fogyasztóról van szó, annál inkább a könnyebb beilleszkedés vágya miatt alkoholizál. Az életkor előrehaladtával, illetve a személyiség fejlődésével egyre inkább belső okok – problémák előli menekülés, szembenézés elkerülése – játszanak szerepet.
Fotó: Northfoto
Van, aki úgy marad
A válaszokból az is kiviláglik, hogy az alkoholizálás elsőszámú oka az, hogy jó érzés. Mind az egyetemisták, mind a középiskolások elsősorban a jókedv elérése vagy fokozása érdekében isznak. Az egyetemisták jóval többször alkoholizálnak, 13 százalékuk havonta legalább tízszer iszik, közülük minden hatodik fiatal a legtöbbször alkalommal durván berúg.
De nem minden iszákos fiatal válik problémássá. Gondok azoknál jelentkezhetnek, akik már nemcsak a jókedv vagy a társaság kedvéért isznak, hanem a problémákkal való szembenézés elkerülésére használják a rendszeres bódulatot, akár egyedül is. Ennek az állapotnak a gyökerei azonban nem az alkoholizálásban kezdődnek, az esetek döntő többségében az ital csak mintegy menekülő út szerepét játsza a súlyos egyéni vagy családi problémák elől.
A spanyolok inkább szívnak
A kutatásban összehasonlították a magyar és spanyol fiatalok züllési szokásait is. Ebből egyrészt az derült ki, hogy a hispán fiatalok kétszer nagyobb arányban fogyasztanak cannabist, mint magyar kortársaik, akik ikább isznak. Másrészt a magyar fiatalokra jellemzőbb, hogy beilleszkedési céllal alkoholizálnak. Mindkét ország fiatal fogyasztóira jellemző viszont, hogy elsősorban a hangulatfokozás a cél.
A tiltás zsákutca
Mint azt a múlt század huszas éveinek elején bevezetett amerikai alkoholtilalom is megmutatta, a totális tiltás semmit nem ér. Az évtizedek óta drogdílerek és drogbárók ellen, elsősorban az USA által viselt méregdrága háború ellenére is gyerekjáték a tiltott szerek hozzájutni, Magyarországon is.
Demetrovits Zsolt szerint ikább az ártalomcsökkentésre érdemes helyezni a hangsúlyt, mert a jelenség megszűntetése, az elmúlt évezredek alapján ez nyugodtan kijelenthető, teljesen reménytelen. A kínálati oldal utáni hajsza helyett, de legalábbis ezzel párhuzamosan, a keresleti okokat kellene mérsékelni. Elsősorban közösségi tevékenységekkel, illetve egymásra való odafigyeléssel csökkenthető az alkohol és drogok iránti igény.
