Az uniós állampolgárok többsége ma már inkább szükséges partnernek, mint szövetségesnek tekinti az Amerikai Egyesült Államokat – többek között ez derül ki abból a felmérésből, amelyet az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) készített 14 ország részvételével. Ennek eredményeképpen úgy vélik, hogy ez a hozzáállás lehetőséget teremt egy pragmatikusabb, „tranzakciós” megközelítésre a globális kérdésekben.

A magyarok 48 százaléka is úgy véli, hogy szükség van az USA-val való együttműködésre, bár a többi országgal összevetve nálunk viszonylag sokan mondják azt is, hogy Amerika a szövetségesünk. Kimondottan ellenséges attitűddel csak a magyar válaszadók 3 százaléka tekint Washingtonra.

A felmérésben az Európai Unió Kínával való kapcsolatának mértékéről és formájáról is megkérdezték a résztvevőket, és ebben elég sok eltérés mutatkozott. Bulgária, Magyarország, Románia, Spanyolország és Olaszország válaszadói pozitívabb képpel rendelkeznek az ázsiai országról, mint a nyugatabbra vagy északabbra fekvő országok. Dániában és Németországban például a többség Kínát az unió riválisának tekinti.

Oroszországgal kapcsolatban már egységesebb a kép abból a szempontból, hogy a megkérdezett országok többségében az ellenségesebb attitűd van többségben, Magyarországon és Bulgáriában azonban már árnyaltabb a kép.

A bolgárok több mint fele szükséges partnernek vagy egyenesen szövetségesnek tekinti Oroszországot, de még Magyarországon is 37 százalék mondja azt, hogy stratégiai okokból együtt kell működni Putyinékkal, és hazánkban az egyik legalacsonyabb azoknak az aránya, akik szerint Oroszország az ellenfelünk.

Ukrajna kérdésében elég jelentős megosztottság figyelhető meg. Az észtek több mint fele egyetért azzal, hogy Európának támogatnia kell Ukrajnát az Oroszország által megszállt területek visszaszerzéséért folytatott harcban, miközben a bolgároknak csak a 9, a magyaroknak a 12, az olaszoknak pedig a 13 százaléka ért egyet ezzel. A magyarok a legnagyobb arányban (52 százalék) azt válaszolták, hogy rá kell kényszeríteni Ukrajnát az oroszokkal való békekötésre anélkül, hogy előzetesen felajánlanák Ukrajna NATO-tagságát, miközben a dánoknak vagy briteknek csak a 12–14 százaléka támogatja ezt az álláspontot.

Összességében az európaiak úgy vélik, hogy már a küszöbön állnak a Kijev és Moszkva közötti béketárgyalások.

Arra a kérdésre, hogy mi a háború legvalószínűbb kimenetele, a többség vagy a döntő többség mindenhol inkább egy „kompromisszumos rendezést”, semmint Oroszország vagy Ukrajna győzelmét valószínűsíti; ez a vélemény uralkodik minden megkérdezett országban. Még az Ukrajnához legközelebb álló országokban is, mint Észtországban (ahol 52 százalék gondolja úgy, hogy a tárgyalásos rendezés a legvalószínűbb kimenetel), Dániában (55 százalék), Lengyelországban (44 százalék), vagy – az EU-n túlmutatva – az Egyesült Királyságban (49 százalék), úgy tűnik, hogy a polgárok megbékéltek a béketárgyalások kilátásaival. A magyaroknak is az 52 százaléka tette le a voksát a tárgyalásos rendezés valószínűsége mellett.

A tanulmány Donald Trump újraválasztásának apropóján is tett fel kérdéseket. Az uniós tagállamok között megoszlanak a vélemények arról, hogy Trump visszatérése „jó” vagy „rossz” dolog-e. Azok, akik Trump újraválasztását nagyobb valószínűséggel tartják pozitívnak

• az amerikaiak,
• a saját országuk
• és a világbéke szempontjából:

a magyarok (51 százalék, 47 százalék, 49 százalék), a bolgárok (47 százalék, 28 százalék, 45 százalék) és a románok (43 százalék, 32 százalék, 45 százalék). A spektrum másik végén a dán állampolgárok 53 százaléka gondolja úgy, hogy „rossz” lesz az amerikaiaknak, 66 százaléka a saját országára, 62 százaléka pedig a világbékére nézve is rossznak tartja, ami hasonló az Egyesült Királyság (53 százalék, 54 százalék, 58 százalék) és Németország (48 százalék, 64 százalék, 55 százalék) véleményéhez. Egy átlagos európai mindhárom szempontból nagyobb valószínűséggel látja Trump visszatérését „rossz”, semmint „jó dolognak”.

Az európai jobboldaliak és szélsőjobboldaliak Donald Trump legnagyobb szurkolói:

a Fidesz, a PiS (Lengyelország) vagy az Olaszország Fivérei szavazóinak kevesebb mint ötöde gondolja úgy, hogy újraválasztása „rossz dolog” az amerikai szavazók, saját országuk vagy a világbéke szempontjából. Az AfD (Németország) és a Nemzeti Tömörülés (Franciaország) választói azonban kiemelkednek azzal, hogy relatív többségük (37 százalék, illetve 35 százalék) szerint Trump visszatérése a hatalomba rossz dolog a saját országuk számára; és kevesebben (28 százalék, illetve 20 százalék) hiszik azt, hogy ez jó dolog az országuk szempontjából.